
Fotó: Haáz Vince
A kormány előkészítette a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növeléséről szóló sürgősségi rendelet tervezetét – jelentette be vasárnapi sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő. A szakszervezetek máris leszögezték, hogy elégtelennek tartják a kormány lépéseit, és folytatják a sztrájkot.
2023. május 28., 13:322023. május 28., 13:32
2023. május 28., 13:512023. május 28., 13:51
Dan Cărbunaru rámutatott, a tanügyi szakszervezetek képviselőivel a napokban folytatott egyeztetéseket követően a kabinet előkészítette a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növelését célzó sürgősségi rendelet tervezetét, amelyet rövidesen közzétesznek a két kezdeményező minisztérium, az európai beruházásokért és projektekért felelős tárca, valamint a munkaügyi tárca honlapján. Ezt követően a jogszabályjavaslat a kormány elé kerül jóváhagyásra – mondta a szóvivő. Cărbunaru az Agerpres szerint rámutatott, hogy
Az intézkedés 723 millió lejes terhet ró a költségvetésre. Ebből 410 millió lejt uniós alapokból, 313 millió lejt az állami büdzséből biztosítanak. Ehhez az összeghez hozzáadódik még 330 millió lej, amelyet a kormány által pénteken elfogadott jogszabály értelmében a kisegítő személyzet béremelésére fordítanak, a közalkalmazotti bértörvény 8-as mellékletébe foglaltaknak megfelelően. „Ez összesen 1,23 milliárd lejt jelent, ennyit különít el a kormány a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növelésére” – fogalmazott. Hozzátette,
A tanszemélyzet és a kisegítő tanszemélyzet 2500 lejes juttatásban részesül, amelyet két részletben kapnak meg, 1000 lejt júniusban és 1500 lejt októberben. A kisegítő személyzet összesen 1000 lejt fog kapni, 500 lejt júniusban és 500 lejt szeptemberben. A szóvivő beszélt arról is, hogy hétfőn Marius Budăi munkaügyi miniszter megkezdi az egyeztetéseket a tanügyi, majd az egészségügyi és a többi érintett szakszervezet képviselőivel az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről. Az erről szóló tárgyalásoknak a szerdai kormányülésig le kell zárulniuk, hogy július 15-ére készüljenek el az új bértáblák – tette hozzá Dan Cărbunaru.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy reagált: a kormány ajánlata „semmit nem ér”. „Ha tisztességesek lettek volna, a sztrájk kirobbanása előtt nekifoghattak volna tárgyalni a bértáblákról. Most ugyanazzal az ajánlattal jöttek elő, amit már visszautasítottunk. Az oktatásban dolgozó kollégáink döntöttek: a sztrájk folytatódik, hiszen nem adottak a feltételek a munkakonfliktushoz való viszonyulás megváltoztatásához” – nyilatkozta bukaresti hírtelevízióknak Nistor. Leszögezte, az ágazat dolgozóinak nem bérjuttatásra vagy -kiegészítőkre van szükségük, hanem fizetésemelésre. Hozzátette, kedden újabb nagyszabású tüntetést rendeznek az oktatási szakszervezetek Bukarestben, ezúttal pedig nem csupán a kormány székházának otthont adó Victoria-palota, hanem az államelnöki hivatal, a Cotroceni-palota előtt is demonstrálnak majd.
Mint ismeretes, a héten az oktatási intézmények túlnyomó többségében nem volt tanítás a pedagógussztrájk miatt. Hangsúlyos szerepet kapott a bukaresti hárompárti koalíció vezetőinek csütörtök esti ülésének napirendjén az akkor negyedik napja tartó pedagógussztrájk, ám a kormány újabb ajánlata is elutasítást váltott ki a szakszervezetek részéről.
A bérek 25 százalékos emelését és egy olyan jogszabály elfogadását kérték a tanügyi szakszervezetek a kormánytól a csütörtöki tárgyalásokon, amelyik szavatolja, hogy a pályakezdő pedagógusok fizetése az országos bruttó átlagbérnek megfelelő összeg lesz.
Pénteki ülésén a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amellyel a 2017/153-as bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik a tanügyi kisegítő személyzet és más közalkalmazotti kategóriák fizetése. Ugyanakkor a kormánykoalíció úgy becsüli, hogy a tanárok fizetésének a szakszervezetek által eredetileg kért 15 százalékos emelése 3,6 milliárd lejes költségvetési hatással járna, míg a csütörtök este követelt 25 százalékos emelés már nyolcmilliárd lejbe kerülne.
Jelentős mértékben növelné az állami kiadásokat, ha a kormány teljesítené a pedagógusok 25 százalékos béremelésre vonatkozó követelését.

Elfogadta pénteken a kormány a sürgősségi rendeletet, amellyel a 2017/153-as bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik a tanügyi kisegítő személyzet és más közalkalmazotti kategóriák fizetése – jelentette be Marius Budăi munkaügyi miniszter.

Hangsúlyos szerepet kapott a bukaresti hárompárti koalíció vezetőinek csütörtök esti ülésének napirendjén a negyedik napja tartó pedagógussztrájk, ám várhatóan a kormány újabb ajánlata is elutasítást vált ki a szakszervezetek részéről.
A kormányból frissen kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány célja kizárólag a jelenlegi miniszterelnök leváltása – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Az elmúlt időszak egyre növekvő politikai feszültségei alapján számítani lehetett a bizalmatlansági indítványra – jelentette ki kedd este Dubrovnikban Nicușor Dan államfő.
A hőmérséklet szerdától országszerte csökkenni fog, csütörtökön és pénteken pedig az évszakhoz képest szokatlanul hideg idő várható, a hőmérsékleti értékek 8-12 fokkal alacsonyabbak lesznek a többéves átlagnál.
A Románok Egyesüléséért Szövetség és a kormányból frissen kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) benyújtotta az Ilie Bolojan vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt – jelentette be George Simion, az AUR elnöke.
Kilépett kedden a Szociáldemokrata Pártból (PSD) Victoria Stoiciu szenátor, miután elutasította a PSD és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közös bizalmatlansági indítványának aláírását.
A kormányból frissen kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) összegyűjtötte a szükséges támogató aláírásokat a parlamentben, amely az Ilie Bolojan vezette kormány megbuktatásához szükséges.
Ilie Bolojan hétfő este azzal vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy felrúgta a közösen kialkudott megállapodásokat, és „szétrobbantotta a kormányzást”.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy jövő héten várhatóan megbukik a jelenlegi kormány, ami nem jó az országnak.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz szerint a bizalmatlansági indítvány hónapokig tartó politikai instabilitást és újabb dráguláshullámot idéz elő.
Mintegy 2,2 százalékkal kevesebben vesztették életüket az Európai Unió útjain 2024-ben, mint a megelőző évben – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett jelentéséből.
szóljon hozzá!