Fotó: Kristó Róbert
A földgázfogyasztók mindössze 10 százalékának kompenzálja az állam az energia drágulását, az áramfogyasztók 15 százaléka pedig havonta legtöbb 30 lej támogatást kap a számlája kifizetéséhez ezen a télen – közölte kedden az Intelligens Energia Egyesület.
2021. december 28., 15:322021. december 28., 15:32
A független szakértőket tömörítő szervezet annak kapcsán foglalt állást, hogy sok fogyasztó jelezte: az állam egyáltalán nem, vagy csak 1-2 lejjel támogatta a legutóbbi energiaszámláik kifizetését.
Az egyesület emlékeztetett arra, az áram árának maximálása csak azokra a szolgáltatókra érvényes, amelyek kilowattóránként 1 lejnél drágábban kínálják ügyfeleiknek az elektromos energiát. Ez az intézkedés a háztartási fogyasztók 75 százalékát nem érinti.
Az áram drágulásának kompenzációjában azok a fogyasztók részesülnek, akik havonta legkevesebb 30 és legtöbb 300 kilowattóra elektromos energiát használnak el. Az állam akkor pótol be kilowattóránként 0,29 lejjel a számlájukba, ha kilowattóránként 0,68 lejnél drágábban veszik szolgáltatójuktól az áramot.
Az egyesület kiszámolta, hogy jelenleg átlagban kilowattóránként 0,69-0,7 lejt fizetnek az áramért az univerzális szolgáltatás piacán maradó fogyasztók, illetve azok, akik 2021. július elsejéig szabadpiaci áron kötöttek szerződést. Esetükben a kompenzáció 0,7 – 0,68 = 0,02 lej, illetve 0,69 – 0,68 = 0,01 lej, vagyis átlagos 125 kilowattórás havi fogyasztás esetén 1,25-2,5 lej állami támogatásban részesülnek.
A novemberben legkevesebb 20 köbméter és legtöbb 150 köbméter földgázt elhasználó háztartási fogyasztók számlájának 33 százalékát az állam fizeti ki, de csak ha kilowattóránként nettó 0,125 lejnél (bérleti díjjal és más illetékekkel együtt 0,208 lejnél) drágábban vásárolják az energiát a szolgáltatótól.
Az egyesület azt is kiszámolta, hogy
A fentiek alapján az egyesület úgy becsülte, hogy földgázfogyasztók 90 százaléka semmilyen kompenzációt nem kap, 10 százalékának pedig legtöbb havi 150 lejjel pótol be az állam a számla kifizetésébe – írja az Agerpres.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
szóljon hozzá!