Fotó: Facebook/Sorin Grindeanu
A román al-dunai folyamigazgatóság mérőhajói megkezdték pénteken a medermélység mérését a Duna Chilia-ágán, miután egy nappal korábban Kijev megadta a jóváhagyást a munkálatokra.
2023. március 17., 15:512023. március 17., 15:51
Ugyanakkor a Bisztroje-csatornán a jóváhagyás elmaradása miatt még nem kezdhették el a méréseket. Mint ismeretes, a két ország között az ezen a csatornán az ukránok által végzett medermélyítés miatt robbant ki a vita, emiatt kérte Bukarest a mérések jóváhagyását.
Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára szerint Ukrajna biztonsági okok miatt nem járult még hozzá hivatalosan ahhoz, hogy Románia medermélységmérési munkálatokat végezzen a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatornán.
Az államtitkár szerint az ukrán féllel folytatódnak a tárgyalások arról, hogy Kijev jóváhagyja, hogy a román fél a Chilia-ág további részein is méréseket végezzen. „A Chilia-ág több mint 90 százalékát, a 22-es és a 116-os folyamkilométer között, néhány napon belül, az elkövetkező időszakban megmérjük” – mondta az államtitkár.
Ionel Scrioșteanu szerint Románia végül megkapja a Bisztroje-csatorna mérésére vonatkozó jóváhagyást.
„Biztos vagyok benne, hogy végül megkapjuk a jóváhagyást, mert az Európai Bizottsággal azonos állásponton vagyunk a Bisztroje-csatornán és a Chilia-csatorna többi részén végzett méréseket illetően, így az eredmények kiértékelését követően teljes és világos képet kapunk arról, hogy miről kell tárgyalnunk. Úgy vélem, hogy 27-éig, amikorra a mérések lezárását terveztük, a Bisztroje-csatornát és a Chilia-ág többi részét is megmérjük, mert a mérés egy, összesen másfél napot vesz igénybe” – tette hozzá Scrioșteanu.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter leszögezte: Bukarest ragaszkodik hozzá, hogy az összes érintett szakaszon elvégezhesse a méréseket.
Mint megírtuk, a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti ukrán nagykövetet, és magyarázatot követelt, miután a kijevi infrastruktúra-fejlesztési miniszter bejelentette: 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méteresre mélyítették a csatornát, amelyen így a tízezer tonnás ukrán kereskedelmi hajók is eljuthatnak a Fekete-tengerre.
A román fél a Duna-delta élővilágának védelmére hivatkozva csupán az eredeti mélység megtartását célzó mederkotrási munkálatokba egyezett bele.
Bukarest azt kérte az ukrán féltől: hagyja jóvá, hogy román szakértők méréseket végezzenek az ukrán fél munkálatai által érintett szakaszokon.
Mint arról beszámoltubk, Sorin Grindeanu közlekedési miniszter leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.
A román illetékesekhez eljutott információk azt mutatják, hogy a Bisztroje-csatornán történő hajózási munkálatokat Ukrajna kormánya már 2022 februárjában (a háború kezdete előtt) jóváhagyta.
Később a háborút állítólag ürügyként használták fel arra, hogy megszerezzék a jóváhagyást arra, hogy más országok hajói is használhassák a csatornát, bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!