Fotó: Haáz Vince
A veszélyhelyzetben is szükség lesz szankciókra – nyilatkozta pénteken késő este a Digi 24 televíziónak Marcel Vela belügyminiszter annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a szükségállapot alatt kiszabott bírságokat.
2020. május 09., 10:132020. május 09., 10:13
2020. május 09., 10:492020. május 09., 10:49
A tárcavezető szerint az alkotmánybíróság „kényszerítő eszközök nélkül hagyta” az államot azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat és veszélybe sodorják a lakosság egészének egészségét,
A belügyminiszter azt mondta: szombaton valószínűleg közzéteszik azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek május 15., azaz a szükségállapot lejárta és a veszélyhelyzet kihirdetése után lesznek érvényben a kereskedelmi egységekre, intézményekre vonatkozóan, hogy utóbbiak felkészülhessenek, digitális hőmérőket vásárolhassanak.
Vela szerint még tárgyalnak arról, hogy szükség lesz-e május 15. után is a kijáráshoz eddig nélkülözhetetlen, saját felelősségre írt nyilatkozat, illetve arról is, hogy esetleg ennek mit kell majd tartalmaznia. Úgy fogalmazott,
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította a szükségállapot alatt kiszabott bírságokat, amelyeket homályosan és kiszámíthatatlanul határoz meg az 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet 28-as cikkelye, amely önkényesen, a rendőrök szabad mérlegelési körében hagyja annak elbírálását, hogy mi számít kihágásnak – emlékeztet az Agerpres.
A taláros testület megállapította, hogy az emberi alapjogokat csak organikus törvénnyel lehet korlátozni, ehhez nem elég sürgősségi kormányrendeletet hozni, ezért az 1999/1-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2020/34-es sürgősségi kormányrendeletet teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította.
Az alapjogokat nem lehet sürgősségi kormányrendelettel korlátozni, törvényre lett volna szükség ehhez – nyilatkozta csütörtök este az Antena 3 televízió műsorában Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás