Fél évszázados minimum

Kevés búza, drága kenyér

Amellett, hogy minimumot döntött a termésmennyiség, min?ségileg is igen gyengének tartják a szakért?k. A búzaszemekr?l például úgy nyilatkoznak, hogy fejletlenek, s?t nagy százalékban elkorcsosodottak, ami miatt nem lesz túl jó min?ség? a liszt, avagy nem alkalmas kenyérsütésre. A hagyományosan gabonaterm? vidékeken, mint például Giurgiu és Vâlcea megyében máris megháromszorozódott a búza ára: miközben tavaly ?sszel kilogrammonkénti 0,3–0,5 lejért árusították, addig jelen pillanatban az eladási ár eléri az 1,1–1,2 lejt. A búza árának növekedése pedig az év végéig akár 50 százalékkal is megemelheti a kenyér árát – jelentette be Aurel Popescu, a pékipari munkáltatókat tömörít? Rompan szervezet elnöke. Mint mondta, a drágítás szakaszokban történik. Az els? 10 százalékos áremelés már szeptemberben megtörtént, ebben a hónapban pedig további 10 százalékkal drágul a kenyér és valamennyi pékipari termék. Aurel Popescu szerint novemberben és decemberben egyaránt 10–15 százalékos áremelésre lehet számítani. Nem egységesen drágulnak a pékipari termékek, a Rompan igazgatója közölte, a termel?k a költségeik függvényében alakítják majd az árakat.

Beszterce-Naszód és Brassó, a ritka kivétel

Egyik nagyon ritka kivételnek számít országos viszonylatban Beszterce-Naszód megye, ahol a szárazság ellenére valamennyi terményb?l az el?z? évekhez hasonló termést takarítottak be. S?t amint azt Mihai Dip?an, a vidékfejlesztésért felel?s mez?gazdasági igazgatóság (DADR) Beszterce-Naszód megyei helyettes igazgatója közölte, a burgonyatermés elérte a hektáronkénti 14,5 tonnát, ami pedig 17 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez viszonyítva. Hasonlóképpen a tavalyinál több árpa, valamint kukorica termett. Búzát azonban jóval kisebb területen ültettek, mint az el?z? években – 9760 hektár helyett csupán 6700 hektár –, mivel tavaly ?sszel igen kevés volt a csapadék, ami helyenként ellehetetlenítette a szántást. Ám a hektáronkénti búzatermés is meghaladta a 2006-os átlagot, a tavalyi 2168 helyett hektáronként 2407 kilogrammot takarítottak be.

Hasonlóképpen jól alakult az idei termés Brassó megyében is. Gyer? Mihály, a DADR Brassó megyei helyettes igazgatója elmondta, egyetlen kérést sem iktattak, amelyben a gazdák kárpótlást igényeltek volna amiatt, hogy az id?járás miatt károsult volna termésük. Mint tájékoztatott, a búzatermés elérte a hektáronkénti 2800 kilogrammot, ami pedig 400 kilogrammal haladja meg a tavalyi átlagot.

Hunyad, Fehér megye: kevés biztosítás, kevés kártérítés

Hunyad megyében a búzatermést károsította a leginkább a szárazság: a mez?gazdasági igazgatóság közlése szerint a búzaföldek 40–70 százaléka károsult. A búzával bevetett 10 ezer hektár területb?l pedig csupán ezer tulajdonosa kötött biztosítást, így csak ?ket kárpótolja az állam. A kukoricatermés is megsínylette a nyarat, 2006-hoz viszonyítva hektáronként 400 kilogrammal kevesebbet takaríthattak be a gazdák. Fehér megyében 10 ezer hektárnyi term?földet károsított vagy tett egészében tönkre a szárazság, valamint a jéges?. Dorel C?lian, a mez?gazdasági igazgatóság vezet?je elmondta, ebb?l mindössze 2 ezer hektár volt természeti katasztrófák ellen bebiztosítva, így csak 12 gazdát tudnak kárpótolni. Valamennyi termény, a búza, cukorrépa, árpa, kukorica, szója egyaránt megsínylette az id?járási viszonyokat.

Szatmár: drágulást okoz a terméscsökkenés

Szatmár megyében a szárazságon kívül a tavaszi fagyok is jócskán hozzájárultak a termésátlagok csökkenéséhez. A mez?gazdasági igazgatóság tájékoztatása szerint szilva szinte egyáltalán nem termett idén, a kés? tavaszi fagyoktól csak néhány, magasabban fekv? szilvás menekült meg. Az almatermés is elég gyenge volt, alig érte el az átlag 25 százalékát, emiatt érezhet?en meg is drágult – a piacokon 2–2,5 lejért mérik kilóját. A Szatmár megyei földieper-ültetvényeknek – melyek az ország epertermésének körülbelül háromnegyedét adják – is sokat ártott a fagy, itt több mint 50 százalékos terméskiesést jegyeztek. Ennek ellenére a négy-öt évvel ezel?tti áron tudták csak eladni a gazdák, ami f?ként a szupermarketekben megjelent olcsó, külföldi árudömpingnek tudható be. Alice Nad?? igazgató szerint búzából, kukoricából, rozsból, repcéb?l és napraforgóból is az átlagnál gyengébb volt a termés, körülbelül 10–20 százalékos volt a kiesés valamennyi növényfajból. Az igazgató szerint drágulás várható, ám még nem tudni, milyen mérték?.

Háromszék: felére csökkent a krumplitermés

A háromszéki gazdák közel 20 ezer hektárnyi területen termesztettek burgonyát, és 75 százalékát már ki is szedték – tájékoztatta lapunkat Barabás Géza. A Kovászna megyei mez?gazdasági igazgatóság vezet?je szerint hektáronként átlag 4700 kilogramm krumpli termett. Ez a mennyiség alig fele a tavalyinak. „Hiány lesz az étkezési burgonyából. A gazdák többsége gumóméret? krumplit gy?jtött be” – fejtette ki Barabás. Hozzátette: a több ezer háromszéki gazdából alig 100 nagytermel? dolgozik korszer? technológiával, nekik többnyire sikerült jó min?ség? és nagyobb mennyiség? krumplit termelniük. Az igazgató számításai szerint a krumpli el?állítási ára 50–70 bani volt, hiszen a szárazság miatt a gazdáknak kevesebbet kellett költeniük a növény betegségeinek megel?zésére. Jelenleg 60–80 baniért lehet eladni a háromszéki pityóka kilogrammját, de az el?rejelzések szerint decemberre eléri az 1 lejt is. A gazdák idén csak a jó min?ség? cukorrépájukat tudják értékesíteni – hívja fel a figyelmet Barabás Géza. Az igazgató szerint a gy?jt?központok idént?l nem a leadott cukorrépa-mennyiség szerint fizetnek, hanem a termés cukortartalma alapján veszik át a termést. Hektáronként 24 tonna átlagtermésre lehet számítani, ez 6 tonnával kevesebb, mint tavaly. A 16 százalékos cukortartalmú répa kilogrammjáért 29,6 eurót fizetnek, míg a 18 százalékosért 34 eurót kap a gazda.

Hargita megye: kedvezett a búzának a meleg nyár

„Mez?gazdasági szempontból furcsa év volt az idei” – fogalmazott Csíki Margit, a Hargita megyei mez?gazdasági igazgatóság növénytermesztési referense, és arra is kitért, hogy az enyhe télnek köszönhet?en az ?szi vetés? kalászosoknak el?z? évekhez képest jó hozama volt. A tavaszi vetésr?l viszont nem mondható el ugyanez, a nyár eleji szárazságok végett meglehet?sen alacsony a hektárhozam. Az ?szi búza hektáronkénti hozama 2300 kilogramm volt, a tavaszi búzáé pedig 1600 kg. ?szi búzából, Hargita megye hegyi fekvéséhez képest, egészen kiugró hektárhozamok is voltak, akadt termel?, aki 4-5 ezer kilogramm búzát takarított be egyetlen hektárról. A referens szerint a krumplinak nem kedvezett az id?járás, f?leg a nagybani termeszt?k hozama esett vissza. Ám nem volt burgonyavész, ez pedig a kistermel?knek kedvezett, ugyanis a tavalyi hektáronkénti átlag 7–10 ezer kg burgonyához képest idén 11–18 ezer kilogrammos hektáronkénti hozammal számolnak.