Farm svájci mintára

A létesítményt apa és fia, Tamás Lajos és Zoltán mûködteti, akik 2006 júliusában nyújtották be pályázatukat az ügynökséghez, amelyben egy tehénfarm létrehozására kértek anyagi fedezetet. A 300 ezer euró értékû pályázatból – amelynek 40 százalékát az önrész teszi ki – egy év alatt sikerült felépíteni és gépekkel felszerelni a modern, európai normáknak megfelelõ istállót, valamint megvásárolni a húsz darab monbelierd fajtájú vemhes üszõt. A szarvasmarha-állomány azóta megduplázódott, így a ditrói farmerek naponta közel hatszáz liter extra minõségû tejet szállítanak a gyergyóremetei tejporgyárnak.

„Egy évvel ezelõtt ezen a helyen még kopár mezõ volt” – magyarázta meghívottjainak Tamás Lajos gazda az ünnepélyes megnyitón, nem rejtve véka alá, hogy Zoltán fia biztatására vedlett át kiskereskedõbõl gazdálkodóvá. Ifjabbik Tamás ugyanis a gyulafehérvári Caritas közhasznú segélyszervezet mezõgazdasági részlege jóvoltából két ízben – 2005-ben és 2006-ban – svájci, valamint németországi mezõgazdasági gyakorlaton vett részt. A Svájcban tapasztaltak annyira megtetszettek a fiatalembernek, hogy szüleit is meghívta: tekintsék meg, miként lehet nyereségessé tenni a gazdálkodást, és így megélni a vállalkozásból. A svájci terepszemle után már csak kis biztatás kellett a kiskereskedõnek, ezt pedig Sándor Vilmos mérnöktõl, a gyergyóremetei tejporgyár igazgatójától kapta meg. „Láttam, hogy a fiatalembernek olyan komoly elképzelései vannak, amit érdemes támogatni. Emiatt segítettem az apjának Bukarestben megkeresni azt a pályázatíró szakembert, aki képes volt összeállítani a késõbb nyertesnek kikiáltott pályázati anyagot” – fejtegette Sándor Vilmos. A tejporgyár igazgatója hozzátette: Tamásék sikerének leginkább õ örül, hiszen az általuk vezetett intézménybõl naponta szállítják a hatszáz liternyi extra minõségû tejet. Különben a Tamás-farm által elõállított tej zsírtartalma meghaladja a 4,3 százalékot, és a kiváló minõségû tejet a tejporgyár kedvezményesen veszi át, amelyért literenként 1,3 lejt fizet.

„A svájci minta elsõsorban azért nyerte el a tetszésemet, mert ott a szabadtartás módszerét alkalmazzák a szarvasmarha-tenyésztésben, ami inkább hasonlít a hagyományos hazai gazdálkodáshoz” – magyarázta Tamás Zoltán, aki szerint az Orotván alkalmazott módszer azért hatékonyabb, mert az állatoknak sokkal nagyobb a mozgásterük, és nyáron legelõn tarthatják õket. A téli takarmányozást maguk termesztette kukoricasilóval, a sörárpa erjesztés utáni végtermékével, valamint szénával és abrakkal oldják meg. Tamás Zoltán elbeszélésébõl az is kiderült, hogy a farm és az állatok körüli teendõket õ látja el egy-két gondozó segítségével, édesapja pedig az ügyintézõ. Egyébként a monbelierd, román pirostarka és holstein fajtájú tejelõ tehenek átlagosan 17 liter tejet adnak naponta. Tamás Lajos hosszú távú terveikrõl elmondta: további fejlesztéseket kívánnak végrehajtani, többek közt növelni szeretnék az állatállományt, hogy elérjék a napi 800 literes tejhozamot. Ha ezt a szintet sikerül meghaladni, akkor már jelentõs nyereséggel számolhat az orotvai farm.

J. A.

Kétszáz pályázat Hargita megyében

Hargita megyében az elmúlt idõszakban 177 pályázatot nyújtottak be a SAPARD ügynökséghez – nyilatkozta lapunknak Daradics Mária-Enikõ, a vidékfejlesztési és halászati kifizetési ügynökség területi igazgatója. A benyújtott pályázatok közül 157 kedvezõ elbírálásban részesült, ezek többségének az ügynökség már kifizette a pályázati összegeket, 61 még folyamatban van, és ez év szeptemberéig kell befejezniük a munkálatokat. Az ügynökség Hargita megyében mostanáig közel 168 millió lejt fizetett ki különféle beruházásokra.