Fotó: Boda L. Gergely
A Saul fia című nagysikerű filmen kívül olyan érdekességeket is láthatott a közönség a hétvégén lezajlott Marosvásárhelyi Magyar Filmnapokon, amelyek témái a román filmkedvelőket is érdekelhették.
2016. február 28., 18:472016. február 28., 18:47
A vetítéseket, a beszélgetéseket nagy érdeklődés övezte a négy nap alatt. A Saul fia vetítésének jogát csak egy alkalomra kapták meg a szervezők – mondta el lapunknak Kósa András László, a marosvásárhelyi filmes eseményt szervező Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy mint mindig, ez alkalommal is igyekeztek úgy összeállítani a programot, hogy abban a közelmúltban forgatott filmek szerepeljenek, illetve tematikailag is érdekesek legyenek ne csak a marosvásárhelyi magyar, de a román közönség számára is.
Marosvásárhelyi helyszín és szereplők
Sokan voltak kíváncsiak Hajdu Szabolcs fimjeire is, a rendezvényen ugyanis retrospektív vetítéssorozattal tisztelegtek a filmes előtt, aki feleségével, alkotótársával, filmjeinek rendszeres főszereplőjével, a marosvásárhelyi származású Török-Illyés Orsolyával maga is jelen volt a rendezvénysorozaton.
A rendező Bibliothèque Pascal című filmje azért is lehetett érdekes a helyi közönségnek, mert azt részben Marosvásárhelyen forgatták, ismert vásárhelyi színészek és helyi statiszták közreműködésével. A nézők így nem csupán az egyes helyszíneket ismerhették fel, de ismerőseiket vagy éppen önmagukat is a vásznon.
A stáb évekkel ezelőtt a főtéren, az orosz piacon és a Maros-parton álló, tornyos, egykor szebb napokat is megélt házban és annak udvarán forgatott. A vetítést követően Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Gáspárik Attila, valamint a nézők kérdéseire válaszolva osztotta meg a film elkészítésének történetét. Mint mondták a filmben látott történet az utolsó pillanatig, a forgatás egész ideje alatt alakult, csiszolódott. A rendező a helyszínek kiválasztásáról is beszélt és azokról az akadályokról, amelyeket kisebb-nagyobb sikerrel legyőztek.
Kitalált történet valódi sztorikkal
Hajdu Szabolcs Sepsiszentgyörgyön hallott egyszer egy történetet arról, hogy egy erdélyi lány hogyan ment ki Magyarországra, és miként boldogult egy budapesti „bárban”. Erre alapozta a forgatókönyvet, amelyet éveken át írt, változtatott, hozzáfűzött. „A filmben megjelenő Bibliothèque Pascal nevű bordélyházhoz vannak hasonlóak a világ nagyvárosaiban, ahol a prostituáltak sokszor nem saját elhatározásból dolgoznak, hanem elrabolják és kényszerítik őket erre” – válaszolta a rendező egy nézői kérdésre.
A filmben szereplő édesanya és kislánya történetével éppen filmezés közben találkoztak Marosvásárhelyen, az álomszerű befejezést színes, meseszerű történetek ihlették, amelyeket egy magyarországi börtönben utcalányoktól hallott, akikkel a rendező éppen a film hitelessége érdekében beszélgetett. Szemfényfesztők, csalók, leánykereskedők, emberrablók, gyereküket elhagyók mindenhol léteznek, ahogyan hiszékenyek és álmodozók is. Bár a film „nagy története” fikció, a benne szereplő kisebb epizódok történetfoszlányok alapját megtörtént események szolgáltatták.
Közösségi élmény a moziban
Kósa András László szervező elégedett volt a február 25–28. között hatodik alkalommal megszervezett magyar filmnapok látogatottságával. Mint mondta, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet egyik célja a magyar kultúra terjesztése, a román közösségekben történő népszerűsítése, megismertetése.
A társszervező K\'arte Egyesület is hasonlóképpen gondolkodik: a kultúrák megismertetését, az egymás mellett élő, sok esetben párhuzamosan létező közösségek egymáshoz közelítését tartja az egyik feladatának. A filmek kiválasztásánál is az volt a szempont, hogy mindenkihez szóljanak, számot tarthassanak minden marosvásárhelyi érdeklődésére. A mozitermek az átlagos hétköznapokon szinte üresek, ám ez alatt a négy nap alatt zsúfolásig megteltek, ami annak is a jele Kósa szerint, hogy az emberek igénylik ezt a fajta mozizást, a közösségi élményt.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
szóljon hozzá!