Fotó: mti
Továbbra sem tartja indokoltnak a ciántechnológia betiltását az Európai Bizottság (EB) – derül ki a Janez Potočnik, az EB környezetvédelmi biztosa által a cianidos aranybányászat ellen fellépő nemzetközi memorandum aláíróinak küldött válaszából.
2014. augusztus 07., 17:142014. augusztus 07., 17:14
A Kárpát-medencei összefogás jegyében született beadványt idén márciusban Tőkés László európai parlamenti képviselő, Zuzana Balážová, a felvidéki Körmöcbánya polgármestere, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) akkori elnöke terjesztette az EU végrehajtó testülete elé.
A kezdeményezést az tette aktuálissá, hogy a verespataki bányaberuházás kockázatos terve mellett a felvidéki Körmöcbányán és a kárpátaljai Nagymuzsalyon is ciántechnológiát alkalmazó aranybányákat kívánnak megnyitni, illetve újraindítani.
A memorandum aláírói szerint az érintett országokban a fokozottan kockázatos és súlyosan mérgező bányászati technológiák veszélyeztetnék az ivóvízkészleteket és az élővilágot. Rámutattak: a közel félmillió négyzetkilométernyi, Európa egyik legnagyobb víztározójának számító Kárpát-medencében európai szintű kérdéssé válik a nagyrégió ivóvízkészleteinek mennyisége és minősége.
„Mivel a szeizmikus tekintetben aktív Kárpátalja a Tisza folyó fő vízgyűjtő területe, egy esetleges bányaszerencsétlenség vélhetően a 2000-es nagybányai szennyezéshez hasonló katasztrófát eredményezne, mely a csernobili katasztrófa után a legsúlyosabb környezeti szerencsétlenségnek számít Európában. A körmöcbányai kitermelést a helyi érdekek és az alapvető környezetvédelmi szempontok teljes figyelmen kívül hagyásával kívánják újraindítani. A bányanyitást ellenző helybéliek az idegenforgalom összeomlásától és a több millió tonna meddő kőzet miatti környezeti katasztrófától tartanak. Ráadásul Körmöcbánya mindössze tíz kilométerre fekszik a Dunába torkolló Garam folyótól, s emiatt számos európai országot fenyeget közvetlenül egy esetleges ciánszennyezés\" – fogalmaz a memorandum.
Érvelésük szerint az európai polgároknak joguk van a tiszta környezethez és a magántulajdonhoz, a víz- és tájvédelem minden gazdasági érdeknél, rövid távú haszonnál előbbre való, továbbá a bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó európai szabályozások ellenére a Nagybányán 2000-ben bekövetkezett ciánkatasztrófához hasonló bányaszerencsétlenség megelőzésének leghatékonyabb módja a ciántechnológia teljes tilalma.
Mint ismeretes, 2010. május 5-én az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg azt a határozatot, amely arra szólította fel az EB-t, hogy 2011. december 31-ig fogadjon el jogszabályt a cianidos bányászati technológia betiltásáról. Mivel Brüsszel máig semmilyen jogi lépést nem tett a törvényhozás döntésének végrehajtása érdekében, Tőkésék felkérték José Manuel Barroso EB-elnököt, hogy szerezzen érvényt az EP döntésének, és rendelje el a ciántechnológián alapuló bányászat általános tilalmát az EU tagállamaiban.
„Jelenleg nem tartjuk indokoltnak a ciánalapú bányászati technológiák általános tilalmára vonatkozó intézkedések meghozatalát\" – válaszolta Barroso nevében Janez Potočnik a memorandum aláíróinak.
Tőkés László csütörtöki közleményében rámutat, a környezetvédelmi biztos „semmitmondó, kitérő jellegű\" válasza szervesen illeszkedik a ciánalapú bányászati technológia kockázatait lekicsinylő brüsszeli megnyilvánulások sorába.
„Az EP döntése nyomán az Európai Bizottságnak sem politikai, sem erkölcsi alapja nincs annak végrehajtását megtagadni, és a felelősséget kizárólagos tagállami hatáskörben tartani\" – állapította meg az európai parlamenti képviselő. Tőkés hozzátette: Erdély, Felvidék és Kárpátalja politikai-önkormányzati képviselőinek közös fellépése bányászati és környezetvédelmi ügyben példamutató jelentőséggel bír a regionális, illetve európai együttműködés tekintetében, és komoly tanulságot hordoz a tagállami, illetve az uniós kompetenciák viszonylatában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mától adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – emlékeztetett Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Facebook-oldalán szombaton posztolt bejegyzésben.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az iráni háború „még nem ért véget”, miközben azt állította, hogy Teherán „megállapodást akar kötni”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök állításai, miszerint Ukrajnának az amerikai biztonsági garanciákért cserébe ki kellene vonulnia a Donyec-medencéből, nem felelnek meg a valóságnak.
Megérkeztek az első levélszavazatok a Nemzeti Választási Irodához (NVI), már több mint ezer levélszavazatot visszajuttattak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
Az Európai Unió tagországaiban mintegy 1 millió 177 ezer ember szerzett állampolgárságot 2024-ben, 122 700-zal többen, mint a megelőző évben, ami 11,6 százalékos növekedést jelent.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön 10 napra elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni katonai csapásokat a Teheránnal zajló egyeztetésekre hivatkozva.
A moldovai polgárok relatív többsége támogatja, hogy országa egyesüljön Romániával – derül ki egy friss felmérésből.
Keményen Bírálta Donald Trump amerikai elnök a NATO-t, amiért nem segít az iráni rezsim elleni katonai műveletekben. Izrael közben újabb iráni vezető megölését jelentette be.
Az Egyesült Államok az ukrajnai békemegállapodáshoz szükséges biztonsági garanciák felajánlását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy Kijev az ország keleti régiója, a Donyec-medence egészét engedje át Oroszországnak” – állította Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Irán „nagyon szeretne” megállapodást kötni, de „nem merik kimondani”, mert attól tartanak, hogy megölik őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!