Gondot okoznak Erdélyben a növekvő szeméthegyek

Nem tudja betartani az erdélyi városok többsége a hulladék fokozatos, évről évre történő csökkentésére vonatkozó előírást, ezért az önkormányzatoknak tetemes bírságot kell fizetniük. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályokat még tavaly módosította a technokrata kormány, ennek nyomán – 2016-ra visszamenőleg – évente 15 százalékkal kell csökkenteni a telepekre szállított szemét mennyiségét, az ennek eleget nem tevő önkormányzatokat pedig szankcionálják.

Ezzel vennék rá a településeket a minél nagyobb arányú szelektív szemétgyűjtésre, az EU-s normák szerint ugyanis a háztartási hulladéknak legalább 15 százalékát kellene újrahasznosítani, 2020-ra pedig el kell érni az 50 százalékot. Az önkormányzatoknak ugyan az előző években is bírságot kellett fizetniük, ha a megengedettnél nagyobb mennyiségű szemetet szállítottak el a településről, sokan viszont kifogásolják, hogy a módosítás nyomán a büntetés a korábbi többszörösére emelkedett, számos városban pedig egyszerűen nem tudják teljesíteni az uniós normákat. A megengedettnél több szemét elszállítása után fizetendő illeték bevezetését a zöldszervezetek is kifogásolták, szerintük ennek hatására emelkednek a szemétbegyűjtési díjak, és tovább nő az illegális szemétlerakás.

Nem volt idejük alkalmazkodni az új szabályokhoz

Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, aki évekig vezette a helyi köztisztasági vállalatot, a Krónikának elmondta: korábban a bírságot úgy számolták ki, hogy a megengedettet túlhaladó mennyiség után tonnánként 100 lejt kellett befizetni a Környezetvédelmi Alapba, ebből viszont levonták a szelektíven gyűjtött és értékesített szemetet – a műanyag, papír-, üveg- és elektronikai hulladékot. A tavalyi módosítás viszont ezt eltörölte, tehát függetlenül az újrahasznosított szemét mennyiségétől ki kell fizetni a 100 lejt minden tonna után, amennyivel meghaladják a 15 százalékos csökkentést.

Egy másik változás, hogy eddig a hulladék térfogatát vették figyelembe – a köbmétert beszorozták 0,33-as együtthatóval –, mostantól viszont lemérik a tényleges tömegét. Az elöljáró rámutatott: Sepsiszentgyörgynek az egy évvel korábbi, a 2015-ös évre vonatkozó 80 ezer lejes bírság tízszeresét, 766 ezer lejt kell most befizetnie. Tóth-Birtan Csaba főként azt kifogásolja: esélyt sem adtak az önkormányzatoknak arra, hogy alkalmazkodjanak az új szabályokhoz, vagy hogy beinduljanak az EU-s támogatással megépült korszerű hulladéktelepek. Hozzátette: a kis települések nem is tudják kifizetni a bírságot költségvetésükből.

Nagyváradnak 302 ezer lejes bírságot kellett fizetnie

A nagyváradi önkormányzatnak közel 302 ezer lejt kellett befizetnie 2016-ra a Környezetvédelmi Alapba – derült ki a hivatalnak a Bihoreanul hetilap által idézett közleményéből. Mint rámutatnak: az elszállított hulladék 15 százalékkal való csökkentésére vonatkozó célkitűzést az erőfeszítések ellenére csak 66 százalékban sikerült teljesíteni.

A közleményben arra is kitérnek, hogy a szemétbegyűjtéssel megbízott RER Ecologic Service Rt., a környezetkímélő hulladéktárolót működtető Eco Bihor Kft. és a városvezetés mindent megtesz a hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyabbá tétele érdekében. Ugyanakkor rámutatnak, hogy sok múlik a lakosok hozzáállásán is, akik a hulladék szétválogatásával csökkenthetik a szemét mennyiségét. „Amennyiben a helyi közösség tagjai, legyenek magán- vagy jogi személyek, továbbra sem tesznek eleget kötelességeiknek, nem remélhetjük, hogy jövőre szerencsésebb helyzetben leszünk\" – fogalmazott a városvezetés, amely arra is ígéretet tett, hogy a rendellenességek kiszűrése érdekében a továbbiakban a helyi rendőrség gyakrabban tart ellenőrzéseket.

Ilie Bolojan polgármester a helyi rendfenntartó hatóság keretében „ökorendőrséget\" is létrehozott, ennek feladata felszámolni az illegális szemétlerakást és megbírságolni azokat, akik nem kötnek szerződést a szolgáltatóval – magánszemélyekre 200 és 500 közötti, jogi személyekre 1500 és 2000 lej közötti büntetés szabható ki. Legutóbb a téli ünnepek alatt ellenőriztek, és 28 bírságot róttak ki összesen 4600 lej értékben.

Csíkszereda annak még eleget tud tenni, hogy a szemét 15 százalékát újrahasznosítsák, az elmúlt időszakban viszont – országos viszonylatban is – megnőtt a hulladéktermelés, ezért nem valószínű, hogy a 15 százalékos csökkentést célzó célkitűzést teljesítheti – mutatott rá Pál Tamás, az Eco-Csík Kft. köztisztasági vállalat igazgatója. Mint elmondta: nemhogy csökkent, de tavaly legalább 10 százalékkal növekedett a Csíkszeredából elszállított háztartási szemét mennyisége 2015-höz képest.

Az udvarhelyiek odafigyelnek a szelektív gyűjtésre

Ezzel szemben nem panaszkodnak Székelyudvarhelyen, a helyi hulladékgazdálkodási vállalat, az RDE tapasztalatai szerint ugyanis a lakosok „fegyelmezettek\", így a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége terén rendkívül jól teljesít a város. Koszta Attila, az RDE igazgatója rámutatott: a környező váro­sokhoz képest – leszámítva Sepsiszentgyörgyöt, ahol hasonló a helyzet – sokkal hatékonyabban működik a hulladék szétválasztása. Sőt Székelyudvarhely az 5 százalékos országos átlagot is túlteljesíti, a háztartási szemétnek ugyanis 17 százalékát gyűjtik szelektíven. Koszta szerint jó helyzetben vannak, hiszen a nagyvárosokban egyrészt a guberálók ellopják, másrészt az önkormányzatok a kisebb felvásárlóknak adják az újrahasznosítható szemetet, akik elmulasztják jelenteni a mennyiséget a környezetvédelmi ügynökségnek, így a város fizet, mert nem tudja teljesíteni a kért normát.

A székelyföldi város lakótelepein 75, papír, műanyag és üveg begyűjtésére alkalmas tárolót helyeztek ki, a kertvárosokban pedig zsákokat adnak a környezettudatos lakóknak. Ahhoz, hogy minél több lakost rávegyenek a környezettudatosságra, a polgármesteri hivatallal közösen szeretnének népszerűsítő programokat szervezni. Az óvodákban és iskolákban ugyanakkor már jó ideje tartanak gyűjtőakciókat, nemsokára pedig egy tematikus kisfilmet is bemutatnak a gyerekeknek. Tavasszal közgazdász-konferenciára készülnek, ugyanakkor városi rendezvényeken, valamint a médián keresztül is tudatos szemétgyűjtésre igyekeznek nevelni a lakosságot. Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője arról számolt be: a megyében a hulladéknak mintegy 6-7 százalékát hasznosították újra 2016-ban.

Maros megyében hétfőtől nincs pardon

Új időszámítás kezdődik eközben Maros megyében a hulladékgazdálkodás terén, ma nyitják meg ugyanis az uniós normák szerint épült, korszerű kerelőszentpáli hulladéklerakót. Máté János, a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrség vezetője rámutatott: eddig elnézőbbek voltak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatban, nem róttak ki bírságokat, hiszen a megyében az elmúlt két és fél évben gyakorlatilag nem működött a szemétszállítási rendszer, a hulladékot ezért segesvári telepekre szállították. „Marosvásárhely különböző pontjain már elhelyezték a szelektív kukákat, és február 6-án beüzemelik a kerelőszentpáli telepet, így ezután nincs pardon\" – szögezte le Máté János.

A környezetvédelmi őrség megyei vezetője azt is elmondta: ezzel szemben a megye több községét, illetve a köztisztasági vállalkozásokat is többször megbírságolták, Marosvásárhely önkormányzatát és a helyi köztisztasági céget pedig 2012-től nyolc ízben szankcionálták, és 3 büntetőeljárást kezdeményeztek ellenük. Rámutatott: a vásárhelyi szeméttelepet 2012-ben be kellett zárni, új lerakó viszont még nem létezett, ezért megjelentek az illegális létesítmények. Később a városszéli bevásárlóközpont mögött újabb szeméthegy keletkezett. A kihágások miatt az önkormányzatnak és

Félmillió lejre bírságoltak Háromszéken

Félmillió lej értékben rótt ki 2016-ban bírságot a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Őrség, az ellenőrzések nyomán pedig hét cég tevékenységét függesztették fel – vonta meg a hatóság az elmúlt év mérlegét. A legnagyobb, egyenként 50 ezer lej értékű bírságokat azok a cégek kapták, amelyek elmulasztották kérni vagy kiváltani a környezetvédelmi engedélyeket, vagy nem tartották be a dokumentumokban megfogalmazott feltételeket. Tavaly összesen 503 ellenőrzést tartottak, ezek közül 61 esetben bejelentés nyomán cselekedtek.

A környezetvédelmi őrség arról is beszámolt: a leggyakoribb rendellenességek között volt, hogy folyóvizeken szállították vagy a folyómederben tárolták a fát, nem tartották nyilván a kitermelt hulladékot, nem iktatták időben a környezetvédelmi jelentéseket, összekeverték a különböző típusú hulladékot, nem kijelölt helyre rakták le, vagy elégették a szemetet. A háromszékiek ugyanakkor legtöbbször azért tettek feljelentést, mert a környezetükben kiengedték a szennyvizet, égették a szemetet, nem megfelelően tárolták a trágyát – általában a bűz vagy a zaj zavarta őket.

Nemrég egyébként civil aktivisták a Krónikának úgy értékelték, hogy Romániában felemás hatékonysággal működik a környezetvédelmi kihágások szankcionálása: a hatóságok rendszeresen ellenőrzik a kisvállalkozókat, a nagyberuházók viszont mindig megtalálják a kiskaput, holott a potenciális szennyezés mértéke tekintetében óriási eltérések vannak. Kovács Zoltán Csongor, a kolozsvári székhelyű Zöld Erdély Egyesület elnöke akkor elmondta: ez főként a törvénytelen fakitermelésre érvényes, hiszen a kis fatolvajokat rendszeresen lebuktatják, ezzel szemben a nagy kaliberű bűnözők képesek arra, hogy szervezetten kialakítsanak maguk köré egy védelmi apparátust.