Melléfogott az oktatási minisztérium tankönyvlicittel megbízott igazgatósága, március óta húzza az időt, fogalmazott megkeresésünkre Király András. Az oktatási tárca államtitkára emlékeztetett, hogy az új tankönyvekre márciusban írták ki a versenytárgyalást, ám teljesíthetetlen feltételeket szabtak a kis és közepes kiadók számára. Ezek fellebbeztek, ezzel is telt az idő, de ez a pedagógusokat, a szülőket, a diákokat nem érdekli, ők csak azt látják, hogy a tanévkezdésre nincs meg a tankönyv, mondta az államtitkár.

Király András meglepőnek tartja a bíráló bizottság döntését, miszerint a huszonegy tankönyvből csak kilencet fogadtak el, és új licitet írnak ki. A benyújtott fellebbezésekre a bizottságnak hivatalosan, írásban kell megindokolnia a visszautasítást, ami egyértelműsítheti a következő kiírás feltételeit, a kiadók ezeket figyelembe véve pályázhatnak újra, tette hozzá az államtitkár.

Marad az áldatlan állapot?

Király András azért is áll értetlenül a döntés előtt, mert az új tanterveket időben kidolgozták, a magyar diákok vonatkozásában szorosan együttműködtek a programkészítők a jól képzett tankönyvírókkal.

„Az egyértelmű, hogy az új tantervre a régi tankönyveket nem lehet használni, előfordulhat, hogy marad az áldatlan állapot, amit az idén végzett első osztályosok megtapasztalhattak: nincs ábécéskönyv, csak munkafüzet” – mondta a szakpolitikus. Király abban bízik, hogy kiírják az új licitet, és ha késve is, de a kisdiákok megkapják az új tankönyveket, szerinte ez még mindig jobb változat, mint ha egyáltalán nem lenne kiadvány.

A csúszás nagy lehet, hiszen a versenytárgyalással, fellebbezésekkel, majd kivitelezéssel, szétosztással négy-öt hónapig is elhúzódhat a folyamat. A jövőben a harmadik és negyedik osztályosok számára következik a tanterv- és tankönyvcsere, az államtitkár azt reméli, hogy az idei tapasztalat jó lecke volt, és jövőre már zökkenőmentes lesz a kivitelezés.

Nem egyértelműek a feltételek

A kiadók képviselői szerint a licit során gyakorlatilag teljesíthetetlen feltételeket szabott a szaktárca, és a visszautasítások indoklása sem állja meg a helyét. Az Ábel Kiadó vezetősége úgy döntött, hogy idén nem is vesz részt a versenytárgyaláson – tudtuk meg Szikszai Ildikó ügyvezető igazgatótól.

„Előre sejtettük, hogy ez lesz a helyzet. Volt már egy negatív tapasztalatunk pár évvel ezelőtt, ehhez hozzájárult az idei komolytalanság is. Zavarosak voltak a pályázati feltételek, sok mindent az érdekek alapján értelmeztek. Magyar nyelvű matematika-tankönyvvel elméletileg lehetett jelentkezni, de a gyakorlatban ez másként volt. A román nyelvű matematikakönyvet több százezres példányban kell előállítani, a magyar nyelvűt csupán 12 ezerben, így nem lehet ugyanolyan feltételeket szabni” – jelentette ki az ügyvezető igazgató.

Mint mondta, az új pályázaton való részvételhez két hét alatt kellene előállítani a tankönyvek nyomtatott és digitális változatát. „Óriási befektetés, nagyon sok munka van vele, ezért a kiadó úgy döntött, nem éri meg ilyen körülmények között belefogni” – fogalmazott Szikszai Ildikó. 

A kiadók képviselői úgy vélik, az elbíráló bizottság indoklása nem állja meg a helyét. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó igazgatója elmondta, óvást nyújtottak be a döntés ellen, ahogyan még sokan tették. „Nagyon furcsálltuk az indoklást, abba kötöttek bele, hogy például a digitális változatban néhány kép mérete nagyobb a kelleténél. Ez nem okozna problémát, de ha mégis, le lehetne kicsinyíteni” – magyarázta.

Egyetlen tankönyv a magyar tagozatnak

Még az egyetlen nyertes kiadó vezetője, Varga Károly is elégedetlen. A Corvin Kiadó igazgatója elmondta, óriási áldozatba került az ábécéskönyv előállítása. „Ez a versenytárgyalás egy komédia, amely a kiadók számára tragédiává alakul. Teljesíthetetlen feltételek vannak, mi például hat könyvvel jelentkeztünk, és ebből egy ment át. Ennek az egynek is nagyon örülök, hiszen az a célom, hogy a magyar gyerekek tankönyvhöz jussanak, de pont ezért felháborító, hogy a többit nem fogadták el” – fogalmazott az igazgató.

Mint elmondta, rengeteg munkát fektettek az elfogadott tankönyvbe, hiszen a magyar ábécéskönyvet román nyelvre is le kellett fordítani. Magyar nyelvű matematikakönyvet is készítettek, azt azonban figyelembe sem vették.

„A többinél azt az indoklást kaptuk, hogy a digitális változat mérete túl nagy. Mivel idén először kell ilyet készíteni, senki sem tudja, hogy pontosan hogyan is kell ennek kinéznie, minden szubjektív” – mondta Varga Károly. Hozzátette, mindenképp részt vesznek a második versenytárgyaláson, de arra a kérdésre, hogy mikor lesz tankönyv a kisiskolások padján, lehetetlen választ adni.

Az új tankönyvek hiánya a pedagógusok és a diákok helyzetét nehezíti meg. Karp Ágnes tanítónő elmondta, örülnek, hogy legalább magyar ábécéskönyv van, a többi tárgyat azonban nem tudják, miből fogják tanítani.

„Ez az egyetlen tankönyv eddig a magyar tagozatosok számára, és már csak egy hónap van hátra az iskolakezdésig. Valószínűnek tartjuk, hogy a román nyelvű matematikakönyvet lefordítják majd magyarra, de ezt nem tehetik meg a többivel, főleg nem a románnal, ugyanis a magyar tagozaton azt teljesen másként tanítják. Tanácstalanok vagyunk. Nagyon kellemetlen lesz, ha a régi tankönyvekből tanítunk majd, de az új tanterv szerint” – hangsúlyozta a pedagógus.

A tankönyvlicit is a romániai oktatási rendszerben uralkodó fejetlenség jele, mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő sepsiszentgyörgyi szülő. „Hiába bíztatnak, hiába reménykedünk, hogy lesznek új tantervek, tankönyvek, mégsem változik semmi” – fogalmazott.

Az első osztályt befejező kislány édesanyja szerint a gyereknek nem volt ábécéskönyve, csak a munkafüzetből tanultak. „Így is megtanultak írni-olvasni, de sokkal jobb lett volna, ha egy szép, színes könyv alapján sajátítják el az alapokat. Nagyon drukkolok, hogy mielőtt a lányom befejezi az elemit, vezessék be legalább a sajátos román oktatást a kisebbségeknek, hogy ő ne legyen a hazai oktatási rendszer újabb áldozata” – tette hozzá az édesanya.