2010. június 15., 11:242010. június 15., 11:24
Ugyanis amíg a tavaly például egy-két szemfülesebb szúnyognak sikerült csak vérmintát vennie tőlem, addig ezek az apró állatok idén úgy állnak sorba a fedetlen testrészeim körül, mint az árvízkárosultak segélyosztáskor. Megrendítő és idegesítő, hogy míg korábban két-három béka kuruttyolt csendesen, és csodálatos összhangban a kerti bozótban, addig idén esténként több-ezres tömegekben vonulnak fel. Ezen a fesztiválon viszont már nem szívesen veszek részt, mert senki sem figyel a karmesterre, és a tehetségtelen zenészek iszonyatos kakofóniát produkálnak.
Tavasszal esett, kora nyáron esett, és nem volt olyan nap, amikor ne a vízszintet figyeltem volna a kerti palánták között. Most már végérvényesen bebizonyosodott, hogy lápra épült a házunk, és ezen a helyzeten semmilyen század eleji lecsapoló bizottság sem tudott segíteni. Sőt a szépemlékű Károlyi grófok mérnöki ténykedése csak egyre nagyobb dühöt ébreszt az amúgy végtelenül toleráns lelkemben. Itt állok, két lábbal a talajvízben, és másként nem tehetek, mint iróniával kezelem a dolgot: a borospincéből egy csáklyával kihalásztam a pálinkáshordókat, és egy vödör halat telepítettem a csaknem kétméteres vízbe. Ezzel az innovatív ötlettel három háziállatomnak is sikerült egész napos elfoglaltságot találnom. A vízben életre kelő szúnyoglárvák a kárászok elől igyekeznek elmenekülni, miközben a halakat a pincelépcsőn ülő kandúr várja. Meg kell kérnem az iskola biológiatanárát, hozza el a diákokat, lássanak csodát. Ugyanis a macska tud úszni, elég gyorsan evez a halak után.
Amikor már elfogy a türelme, és látja, hogy az első pórul járt társuk esetéből tanulva egyetlen halacska sem hajlandó a lépcső közelébe úszkálni, a cirmos fejest ugrik a jéghideg vízbe, és maga néz a vacsora után. Nem mintha nem kapna minden héten macskakonzervet, abból is halas ízesítésűt, csak a kedves olvasóval akarja elhitetni, gazdája éhezteti a szegény párát, és a lehetetlent is meg kell tennie a betevő falatkáért. A hirtelen jött meleggel a krumpli a nedves földben megfőtt. Ehhez már csak a macska éberségét kijátszva kell a pincéből halat fogni, és kész a százszázalékos biovacsora. Az esti borozás viszont idén biztosan elmarad, mert a nedűt a pincéből elvitte belvíz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok