2012. november 07., 09:402012. november 07., 09:40
Szeretnék tévedni, de a közelgő választásokra, majd a kormányalakításra fordított időt és figyelmet, s amúgy általában a romániai viszonyokat tekintve, tavaszig aligha lesz megnyugtató és főleg tisztességes jog és orvoslat ebben a kérdésben.
Mert olyan körülmények között kellene elfogadni és alkalmazni az egykori tulajdont egyértelműen visszaállító törvényt, hogy a Mikó-ügy megteremt(h)ette a számunkra kedvező rendezés folyamatát ellehetetlenítő veszélyes előzményt, s a román nyelvű sajtóban is kezdtek megjelenni a visszaszolgáltatás s egyben a jussukat visszakérő nemzeti és felekezeti kisebbségek elleni hangot egyértelműen megütő írások. Ráadásul az előző kormánykoalíció nagyobbik pártjának is volt egy – hála Istennek elvetélt – kísérlete a természetbeni és tényleges visszaszolgáltatás helyett a jelentéktelen pénzbeli kártérítésre.
Két, egymással teljesen ellentétes álláspont ütközik tehát: egyik felől állunk mi, római katolikus, református, unitárius, evangélikus, görög katolikus, közösségi és egyéni örökségünket visszakövetelők, a másik oldalon pedig ott áll a nyolcvanszázalékos nemzeti és felekezeti többség s a nemzetállami szemlélet. Utóbbi eszköztárából nem hiányzik a jussukat visszakövetelők nagy részének magyar nemzeti és felekezeti voltát hangsúlyozó s ezzel párhuzamosan a restitúciót mint a „román” oktatási rendszert veszélyeztető elem, s az elmúlt bő két évtized meglehetősen fényesen bizonyította, hogy ez a két tényező mind a közvélemény, mind a politikum szintjén meghatározó.
A mi – általában véve: elkobzott jussunkat visszakövetelő magyarok, románok és bármilyen más nemzetiségű és felekezetű emberek – eszköztárába „csak” az igazunk tartozik. És az a kötelezettségünk, hogy amit eleink ránk hagytak, azt mind egy szálig, akár Strasbourgig menő perek árán is vissza kell szereznünk. Erre is létezik előzmény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok