2013. február 20., 07:512013. február 20., 07:51
Úgy vélem, bátran hiteles előrejelzésnek tekinthetjük az ír látnoknő, az Isteni Irgalmasságról nevezett Mária ez irányú jóslatait, aki hónapokkal korábban írt már arról, hogy a pápa elveszti trónját. Ennek okaként azonban nem fizikai alkalmatlanságát jelöli meg, hanem több ízben is utal a Vatikán folyosóira begyűrűző cselszövésre.
Más – szintén kétségtelenül hiteles – források azt is tudják, hogy a következő pápa lesz az utolsó, aki Szent Péter trónjából vigyázza majd a világ katolikusságának sorsát. Mindezek után már csak arra kell rájönnünk, hogy pontosan ki vagy kik állnak a lemondatás hátterében, mivel simán a közelgő Antikrisztusra fogni eléggé amatőr dolog lenne. A választ néhány napja felröppent sajtóhír adja meg: „A katolikusok nem gyónhatnak iPhone-on keresztül, és a technológia nem helyettesíti a személyes jelenlétet a vétkek papnak történő megvallásakor. A Vatikán szóvivőjének nyilatkozata egy új – az Egyesült Államok katolikus egyháza által jóváhagyott – iPhone-alkalmazás elindítását követte, amelynek célja, hogy segítse a katolikusok gyónását.” Tehát világos: a világ legnagyobb szabású marketingakciójához asszisztálunk, első lépésként pedig a virtuális világ és az egyház összefonódásának legnagyobb ellenzőjét, a római pápát tették lapátra a vezető szoftvergyártók. Az utolsó élő pápa után pedig minden valószínűséggel egy számítógépes alkalmazássá válik a szentatya intézménye, ami igen praktikus lehet. Nem kell például a Vatikánig menniük a híveknek, hogy lássák őt, mivel igen könnyen meg lehet majd jeleníteni bárhol hologram formájában. A számítógépes gyónás mellett számos egyéb egyházi szolgáltatás elérhetővé válhat kedvezményes áron a neten, a régi és unalmas szertartásrendet pedig rendszeresen update-olhatják majd, hogy legyen kicsit trendibb. A miatyánkban pedig az untig emlegetett mindennapi kenyér helyett javasolhatják majd a legújabb okostelefon vagy a legfrissebb netes játékok emlegetését.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.