2010. február 18., 10:252010. február 18., 10:25
Egyszóval kiegyenesíti a gerincét. A volt (?) politikai rendőrség, azaz a Szekuritáté tisztjei és besúgói leleplezését célzó igyekezet tehát soha sem lehet elkésett, de felesleges sem, amennyiben nem a boszorkányüldözést, hanem a valódi megtisztulást, a világosság megteremtését és a világosan látást célozza. Amíg az egyházak ezen az úton járnak – a jelek márpedig erre utalnak –, addig igyekezetüknek minden kétséget kizáróan bizalom szavazható.
Egyrészt. Másrészt: amíg az egyházak ezen az úton járnak, példát mutatnak annak az úgynevezett politikai civil társadalomnak, amely a jelek szerint halvány jelét sem nagyon mutatja annak, hogy legyen világosság. Sőt. A jelek szerint, amíg az átvilágítás az egyházak oldaláról nézve mindenekfelett erkölcsi kérdés, a másik, „civilnek” mondott oldalról viszont politikai, s mint ilyen, ki tudja, milyen érdekek mentén vagyunk szemtanúi megtisztulás helyett a kivárást, ezzel együtt a feledést szolgáló összeviszszaságnak és időhúzásnak.
Ami a jó értelemben vett „fentről” kezdeményezett és tényleges, a szakmára bízott lusztrációt illeti. Ami viszont az érintetteket illeti, óhatatlanul is ide kívánkozik a kérdés: az önmegtisztulás, a színvallás helyett vajon meddig lehet még elbújni a „parancsra tettem” mellett, a „szolgálati titoktartás kötelezettsége” mögé? Mert ha még mindig el lehet, akkor az a kérdés is feltehető, hogy Románia szakított-e 1989 decembere előtti múltjával? És az egykori (?) szekusok és besúgóik ma milyen rendszernek, kinek tartoznak titoktartással, ha a korábban általuk kiszolgált rendszer 1989. december 22-e óta, s a Szekuritáté éberségére bízott azelőtti bel- és külpolitikai rendszer az egykori kelet-európai kommunista tömb megszűntével már nem létezik?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok