2010. szeptember 13., 10:152010. szeptember 13., 10:15
A járulékfizetési kötelezettség ügyében nehéz a kormány védelmére kelni, ugyanis az az átgondolatlanság, az az amatörizmus, amely a jogszabály bevezetésénél mutatkozott, okkal váltja ki minden érdekelt ellenérzéseit. Az az elv azonban aligha támadható, hogy valamennyi adófizető a teljes jövedelme után fizesse a járulékokat.
A közvélemény számára kevéssé ismert, hogy a sajtócégek az elmúlt évtizedben úgy próbálták csökkenteni a költségeiket, hogy nem alkalmazottként foglalkoztatták az újságírókat, hanem arra késztették, kényszerítették őket, hogy hozzanak létre egyéni vállalkozásokat. Később a jogszabályok a szerzői jogdíj formában történő kifizetéseket is lehetővé tették. Az újságíró csak látszólag járt jól az alternatív foglalkoztatási formák által. Hónap végén több pénzt vihetett ugyan haza, de nyakába szakadt az adminisztráció. Magyarországon már évekkel ezelőtt beszüntették a kényszervállalkozásokat, a hiány szorításában itt is elérkezettnek látták erre az időt.
Az intézkedés által nem a sajtószabadság, hanem a sajtómágnások üzleti számítása került veszélybe. Még visszatetszőbb a Sorin Ovidiu Vîntu letartóztatása kapcsán emlegetett sajtószabadság. A kétes hátterű üzletember nevét talán a tulajdonában levő FNI befektetési társaság összeomlásának a kárvallottjai jegyezték meg legjobban. Közhelyszámba megy, hogy a törvénytelen pénzügyi műveleteknek mások voltak a felelősei, de Vîntu volt a haszonélvezője.
Várható volt tehát, hogy előbb vagy utóbb őt is eléri a felelősségre vonás. Az pedig, hogy a tulajdonában lévő médiabirodalom szerkesztőségei mit közölnek a tulajdonos letartóztatásáról, elsősorban újságírói tartás kérdése. Ha a szerkesztőségek kizárólag a gazdi mentését tekintik feladatuknak, és ebbéli igyekezetükben a szakmai szabályokra is fittyet hánynak, ott kiáltanak farkast, ahol nincsen, hát nem a sajtószabadság, hanem a sajtó hitelessége kerül végveszélybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok