Balogh Levente

2019. május 07., 08:39

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart már a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak tökéletesen rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Az ügy most Daniel Breaz művelődési miniszter nyilatkozata nyomán került be ismét a közbeszédbe, miután a tárcavezető butaságnak nevezte a Cioloş-kormány döntését, amellyel az kezdeményezte Verespatak felkerülését az UNESCO védett kulturális örökségek listájára. A tárcavezető szerint amennyiben a Fehér megyei település fölkerülne a listára, akkor Románia biztosan elveszítené azt a pert, amelyet a hoppon maradt kanadai Gabriel Resources indított az ország ellen, miután úgy tűnik, az eddigi beruházásai ellenére mégiscsak elesik attól a lehetőségtől, hogy ő termelje ki a Verespatak térségében a föld mélyében rejtőző aranykészleteket.

A tét a miniszter szerint nem kicsi: amennyiben a terület védetté válna, szerinte Románia bizonyosan elveszítené a pert, így 4,4 milliárd dollárt kellene kifizetnie a Gabriel Resources számára. Ráadásul – mondja a tárcavezető – nem lehet „bezárni” az országot, nem lehet megtiltani az új létesítmények építését, ehelyett a fenntartható fejlesztésre kell hangsúlyt fektetni.

A Breaz által mondottakkal nehéz nem egyetérteni. A gond csak az, hogy hitelességüket jelentősen csorbítja az a tény, hogy az elmúlt három évben a PSD–ALDE-kormány sem tett semmit a térség fenntartható fejlesztése érdekében – már ha azt nem tekintjük ilyen lépésnek, hogy visszavonta a Verespatak UNESCO-listára való felkerülését célzó indítványt. Ami ismét csak az arany kitermelését akarók malmára hajthatja a vizet.

Mint ismeretes, Verespatak ügyében a konfliktus fő forrása az, hogy a kanadai cég ciántechnológiás eljárással termelné ki a jelentős mennyiségű aranyat, amely nyomán eltűnne a föld színéről a település, a kétezer éves római tárnákkal együtt. A beruházás ellenzői elsősorban környezetvédelmi szempontokat hangoztattak, és foggal-körömmel harcoltak a kitermelés megkezdése ellen, mások a településen található kulturális örökség megsemmisülését hozták fel ellenérvként. Az aranykitermelés megkezdésének alternatívájaként sokan a környék idegenforgalmi célponttá alakítását javasolták. Velük szemben az aranykitermelés támogatói az államkasszába befolyó jelentős összegekkel, illetve a kanadai cég által teremtett munkahelyek számával kecsegtettek.
Végül a beruházás – legalábbis a jelenlegi állás szerint – meghiúsult, bár mérget nem vennénk arra, hogy Verespatakon sohasem fognak aranyat kitermelni. Elsősorban azért, mert az aranykitermelés nem ördögtől való, a világon számos helyen űzik. Itt is újra el lehetne kezdeni, csak a ciántechnológiánál jóval környezetbarátabb megoldást kell találni. Lehetőleg olyant, amely nem változtatja több tucatnyi négyzetkilométeren holdbéli tájjá a környéket. És akkor megvalósulhat a vidék idegenforgalmi potenciáljának kiaknázása is – ám ehhez elsősorban életképes tervek kellenek, majd az infrastruktúra kiépítése, természetesen a 21. század igényeihez igazítva.

Csakhogy egyelőre semmilyen életképes elképzelés nem látszik körvonalazódni Verespatak ésszerű és emberi léptékű kihasználására. A művelődési miniszter mostani nyilatkozata sem arra enged következtetni, hogy a bukaresti kormány bármilyen, hosszú távú, fenntartható fejlesztési stratégiával rendelkezne, vagy legalább gondolkodna valami hasonló kidolgozásában.

Hanem arra, hogy a román kormányzati illetékesek kétségbeesetten keresnek minden eszközt a kaotikus gazdaságpolitika és a felelőtlen osztogatások nyomán egyre üresebb államkassza feltöltésére – és a verespataki aranybányászat minél gyorsabb beindításában is ilyen eszközt látnak.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Pataky István 2019. április 24., szerda

Biztos-e Johannis győzelme?

Laza cicázásnak számít a politikai küzdelem szereplői számára az európai parlamenti választásokat megelőző kampány a Cotroceni-palotáért folytatott meccshez képest, pedig egyelőre csak egyetlen olyan jelöltet ismerünk, aki nyilvánosan bejelentette indulási szándékát az államfői pozícióért.

Balogh Levente 2019. április 19., péntek

A Notre-Dame és a feltámadás

Azt mondják, rendszerint mindenki emlékszik arra, éppen hol volt, és mivel foglalkozott, amikor valamilyen világrengető jelentőségű esemény – például a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11-es terrortámadás – történt.

Kiss Judit 2019. április 17., szerda

Szemetelők és bizakodók

Úgy tűnik, mintha az igazi, napsütéses tavasz érkeztével egyre többeket kezdene zavarni a természetben és a lakott területeken is szétterjedő szemét.

Pataky István 2019. április 16., kedd

Bezzeg Szerbia

Viorica Dăncilă miniszterelnök elnézést kért az erdélyi magyaroktól Dan Tanasă cinikus, gyűlöletkeltő, magyarellenes feljelentéseiért. Klaus Johannis államfő pedig Rareș Bogdan korábbi tévés uszításaiért fodult bocsánatkéréssel a magyarokhoz.

Vélemény
Balogh Levente: Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális ...

Makkay József: Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy ...

Kiss Judit: Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs ...