2010. november 02., 10:302010. november 02., 10:30
Csakhogy a hasonlat mégsem teljesen állja meg a helyét, az IMF ugyanis nem tett hippokratészi esküt – tehát elsősorban nem elhivatottságból, hanem önérdekből működteti a létfenntartó berendezéseket. Ami azt jelenti, hogy ha a páciens nem úgy viselkedik, ahogy azt a „vastüdő” üzemeltetője elvárja, bármikor kikapcsolhatja azt. Magyarán: az IMF bármikor megzsarolhatja a meghitelezett országot.
Miközben olyan intézkedéseket is megkövetel a további hitelrészletek folyósítása fejében, amelyek valóban létfontosságúak – az állami adósságok kifizetése, a kiadások csökkentése a nyugdíj- és a bértörvény módosítása révén – , továbbra is érzéketlennek mutatkozik a polgárok problémái iránt. Erre utal az, hogy belekötött azon kormányhatározatba, amely megnehezíti a bankok számára, hogy módosítsák a hitelfeltételeket. Márpedig ez egyértelműen az ügyfelet, a polgárt védő intézkedés az erőfölényükkel gyakran visszaélő pénzintézetekkel szemben.
Mégis, az IMF ismét csak a nemzetközi hitelintézetek ügyvédjeként lép fel, amikor arra próbálja meg rábírni a kormányt, hogy a jelenleg már futó hitelekre ne legyen érvényes az intézkedés – mintha a már hitelt felvett polgároknak nem járna ugyanolyan védelem, mint azoknak, akik csak a jövőben folyamodnak kölcsönért. Persze a bankok tevékenysége is nélkülözhetetlen – de a méltányos ügymenet még fontosabb. Ezért szomorú lenne, ha a kormány nem ragaszkodna a polgárok érdekeinek védelméhez.
Emellett pedig ahelyett, hogy csak sodródna az árral, meg kellene próbálnia legalább részben kikerülni a Valutaalap gyámsága alól, és olyan gazdaságélénkítő programokkal is elő kellene állnia, amelyeket nem az IMF csupán makroszintben gondolkodó illetékesei diktálnak. A helyzet persze szinte kilátástalan, hiszen Románia ma teljes mértékben az IMF-től függ. Ám számos korábbi példa bizonyítja, hogy annak diktátumai nem feltétlenül hozzák meg a várt pozitív eredményeket a „beteg” számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok