Várakozó állásponton

Bizottságok, két ház – megannyi lehetőség módosító indítványok benyújtására, s ez addig tapasztalatok szerint lehet ezek között olyan is, amit végül el is fogadnak. Láthattuk a megosztott áfafizetés esetében is.

Egy kicsit különben olyan, mintha a közfelháborodást látva a parlamentben próbálnák „megszelídíteni” korábbi, hirtelen drasztikus változásokat elidéző (hogy ne fogalmazzunk nyomdafestéket nem tűrő szavakkal) javaslataikat.

Éppen ezért nehéz helyzetben vannak most a helyi és megyei önkormányzatok, a cégek és a magánszemélyek egyaránt. Egy jó gazda – legyen magánszemély vagy cég – ugyanis jobb helyeken november második felében már rég tudja, hogy milyen kiadásokra számít a következő évben, milyen beruházásokat tud emellett kieszközölni, mennyit tud esetleg félretenni nehezebb napokra.

Románia azonban valahogy nem akaródzik normális hellyé válni ennyi évvel a rendszerváltás után sem – nemigen emlékszünk olyan évre, amelynek ebben a szakában pontosan lehetett volna látni a következő esztendőt, mint ahogy olyanra sem, hogy az év végén bejelentettekhez képest legalább egy-két drasztikus változás be ne következett volna a következő tizenkét hónapban. Nincs ez másként idén sem, sőt talán az eddigiekhez képest is fokozottabb a feszültség, hiszen ilyen sok és ennyire gyökeres változást egyszerre és ilyen rövid idő alatt rég akartak gyakorlatba ültetni.

Úgy hogy egyelőre mindenki kivár, és nem mellékesen aggódik. Aki pedig optimistább (vagy inkább naivabb?), az reménykedik abban, hogy mégsem gondolják komolyan azt, hogy egyik napról a másikra feje tetejére állítják az adórendszert. Mert ilyen rövid idő alatt gyakorlatba ültetve még a legjobb adóügyi intézkedés is úgy jöhet, mint a januári hidegzuhany. És akkor még nem beszéltünk a minden irányból bírált adópolitikai módosításokról.