2011. január 24., 09:402011. január 24., 09:40
Ez nem egy villában játszódna, hanem mondjuk egy eldugott partiumi faluban, amelybe az az alig 200 lélek, akinek oda szól a személyije, már csak hálni jár. Nem interneten vagy tévén közvetítenének, mert az luxusnak számít arrafelé. Nem azért, mert nincsen térerő, az nagyon is jól működik, csak az emberek nem költenek modern eszközökre. Minek az nekik, ha a falu egyetlen kocsmája megad mindent, amiről álmodnak. A híreket innen levélben küldenék a szavazóknak, akik postafordultával, azaz hetek múlva, vissza is írhatnák, ki essen ki a csapatból. A kiszabott feladatok közül olyanokat kellene teljesíteni a bennmaradásért, mint részegen fára mászni, a pincéből kiskancsóval merni ki a talajvizet, így érve el a boroshordót, vagy rekordidő alatt meginni tíz liter pancsolt bort. Nem könnyű, hiszen olyan embereket választanak az ilyen műsorokba, akik korábban semmilyen előzetes kiképzést nem kaptak. Például nem laktak falun, nem fogyasztottak csempészalkoholt és -cigarettát. Nem sokan jutnának el a döntőig, hiszen minden reggel 6-kor a kocsmában kezdenék a napot, és délre már másodszor kellene berúgni. Nem a szavazók nemtetszése miatt esnének ki a versenyzők, hanem egyszerűen nem bírnák az erőltetett menetet. A főnyeremény az lenne, hogy végre hazamehetnének, és gondolom, még emlékbe sem vinnék magukkal a sáros gumicsizmát. Nem értem, hogy lehet a villashow-knak ekkora nézettsége. Ez már beteges: másokat kukkolni, miközben esznek, alusznak és minden egyéb hétköznapi dolgot művelnek. Ez csak annak hiányozhat, aki egyedül él. A többiek mindennap látják a családtagjaikat hasonló helyzetekben. Az sem mellékes, hogy ebből a bődületes műsorból páran komoly vagyonra tesznek szert a háttérben, és hetente többet keresnek, mint amennyi pénz évente megfordul egy kisebb falu kasszájában. Ők az igazi nyertesek, nem aki a végén a lakást és a kocsit viszi, aztán pár hónap múlva újra ismeretlen, szürke egér lesz, és rövid időn belül már csak a nekrológja olvasható az újságokban. A romániai magyar valóságshow ennél sokkal mozgalmasabb, és mindenki nyer, aki képes pengeélen áttáncolni az aktuális hétköznapját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok