VEZÉRCIKK – Túl vagyunk egy kemény, sőt néha kimondottan durva államfő-választási kampányon, vasárnap pedig megnyílnak a szavazóhelyiségek, hogy a polgárok eldönthessék: kit tartanak a legmeggyőzőbbnek a tizennégy jelölt közül.
2014. október 30., 19:562014. október 30., 19:56
A kampányidőszak egyik főszereplője ezúttal a jelöltek és a pártok mellett az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) volt. Tevékenységének legfőbb áldozata a kormányzó PSD, amelynek jelöltje, Victor Ponta a legnagyobb eséllyel vág neki a megmérettetésnek, viszont a párt több vezető politikusa elleni eljárás a legkevésbé sem tesz jót az esélyeinek.
Az, hogy a párt szürke eminenciása, Viorel Hrebenciuc ellen egyszerre három ügyben is nyomoz a DNA, és az, hogy kiderült: Hrebenciuc a pártelnöki tisztséget is „belengette” Dan Sovának, rábeszélendő, hogy kezdeményezze a korrupcióellenes törvény számára kedvező módosítását, akkor is árnyékként vetül a pártra, ha Hrebenciucot gyorsan beáldozták. Persze ez nem jelenti azt, hogy Ponta nem győzhet – viszont beszédes bizonyítványt állít ki az ország morális szintjéről, ha valóban rá szavaznak a legtöbben.
Igaz, a másik kormánypártnak, az RMDSZ-nek is kijutott a „jóból”: bizonyára nem hiányzott nekik, hogy a választás előtti héten derült ki: meglehetősen kétes hátterű és szándékú szervezet képviselőinek közvetítésével ültek le egy második, megkérdőjelezhető legitimitású „neptuni” egyezményt létrehozni a magyarok és a románok között.
Már csak azért is, mert a magyarok az EMNP jelöltjének ringbe szállásával most először két jelölt közül is választhatnak. (Ott van persze kisebbségiként Klaus Johannis is, de nem biztos, hogy jó lenne a magyar közösség jövője szempontjából, ha sok magyar rá szavazva biankó csekket állítana ki a szász, de mégiscsak egy bukaresti párt élén politizáló, a magyar ügyek iránt semmilyen empátiát nem tanúsító jelöltnek.)
Az első forduló tehát számunkra most főleg a magyar–magyar versenyről szól – hiszen ezúttal nem kell a parlamentből való kieséstől félni. A képviselet elvesztésével való riogatás most tárgytalan, az eddigi eredmények és programok alapján döntheti el mindenki, melyik magyar jelölt, melyik magyar politikai oldal politikáját, jövőképét tartja hitelesnek és támogatásra méltónak.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!