2012. december 27., 08:422012. december 27., 08:42
Jó lenne hinni, hogy valamennyiünk esetében a mérleg “örömteli” serpenyője billen lefelé, de hát tudjuk, ilyen csak a mesében van, a világról pedig manapság egyre kevésbé mondható el, hogy meseszerű. Annál is inkább, mivel a nemzetközi élet főszereplői idén sem tudtak megnyugtató válaszokat adni, reménnyel kecsegtető megoldással szolgálni a 2008-ban beköszöntött gazdasági-pénzügyi világválságra.
Ennek megfelelően a föld bármelyik pontján is éljen, a polgár nem dőlhet hátra a karosszékben, nem várhatja a szép, új világ eljövetelét, hiszen kiderült: az Egyesült Államokban, Ázsiában vagy Európában született – vagy éppenséggel halogatott – döntések kihatnak a glóbusz utolsó szegletére is. Ilyenformán pedig túl sok választási lehetőség nemigen akad.
Politikai téren amúgy mindenképpen a választás évének tekinthető az idei. Régi-új elnököt avattak a világ nagyhatalmának számító Egyesült Államokban, Franciaországban, Kínában és Oroszországban is. Jövőre talán arra is választ kapunk majd, miként sikerül együttműködniük, a globális gondokra hathatós megoldásokat találniuk, hogy egyenként a világ uraivá vagy közösen annak jó értelemben vett szolgáivá kívánnak-e válni.
A választások évét hagyjuk magunk mögött Romániában is. Már a júniusi helyhatósági megmérettetés sok mindent előrejelzett: beharangozta a román balliberálisok elsöprő fölényét, a decemberi parlamenti választáson kétharmadban kicsúcsosodó diadalát, no meg azt, hogy az erdélyi magyar politikai palettán is számolni kell az új színfoltok megjelenésével.
Ma még persze talány, mihez kezd majd a bukaresti hatalom a lényeges változások véghezvitelére alkalmas kétharmaddal, bár a májusi puccs után foganatosított intézkedések nem szolgáltatnak megnyugtató alappal. Nem kizárt, hogy a magyar pártoknak már jövőre összefogásra lesz szükségük ahhoz, hogy megvédjék a közösséget a balliberálisok esetleges további túlkapásaitól. Bemelegítésnek sem lenne rossz 2016-ra.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.