Hirdetés
Pataky István

Pataky István

Üzenet Putyinnak

2022. június 30., 08:522022. június 30., 08:52

Az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta Oroszország, valamint Vlagyimir Putyin elnök a mostani, madridi NATO-csúcstalálkozón kapta az első igazán fájó pofont. Míg az Európai Unió tagországainak olykor szánalmasan izzadságszagú, önsanyargató szankciói inkább az oroszoknak a Nyugat iránti gyűlöletét erősítették fel, addig Svédország és Finnország csatlakozási megállapodása az észak-atlanti katonai szövetséggel a lehető legérzékenyebben érinti Moszkvát. Akkor is így van, ha nem hallottunk Putyintól eget rengető fenyegetéseket a NATO bővítése miatt.

Az orosz vezetés először az ukránok ellenállásával kapcsolatban számította el magát, most pedig a békésnek, csendesnek, barátságosnak hitt skandinávok húzása lepte meg a Kremlt. Az EU-val szemben a NATO valóban ütni tudott. És még csak fegyver sem kellett hozzá.

Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a finnek az 1300 kilométeres orosz határt és komoly tüzérséget, míg a svédek fejlett hadi ipart, modern tengeralattjárókat, harci repülőgépeket hozhatnak az észak-atlanti szövetségbe. Miközben az elmúlt húsz évben a legtöbb NATO-tagállam számára elsősorban a globális bevetés, illetve a terrorizmus elleni küzdelem jelentette a fő célt, Finnország a klasszikus nemzetvédelemre helyezte a hangsúlyt. Ez elemzők szerint azt is jelenti, hogy jelentős mennyiségű tüzérségi fegyverrel rendelkezik, ami az Oroszországgal szembeni hatékony elrettentést szolgálja. Svédország ugyanakkor több olyan nagy teljesítményre képes tengeralattjáró birtokában van, amely a Balti-tengeren bevethető, továbbá korszerű, negyedik generációs harci repülőgépekkel rendelkezik.

Az Infostart portál által idézett katonai szakértők úgy vélik, Stockholm három „erősségével” gazdagíthatja a NATO-t: a magasan kvalifikált tisztképzés hagyományával, a jól felszerelt haderejével, valamint jelentős hadiiparával. Akárcsak Finnország, Svédország is földrajzi helyzetével hozza a legtöbbet az észak-atlanti szövetségnek, csatlakozásával ugyanis jelentős mértékben egyszerűbb lesz a balti államok erősítése, védelme.

Az sem mellékes szempont, hogy nem működött az, amire Moszkva a leginkább számított: Ankara ellenállása Svédország csatlakozását illetően. A NATO, s elsősorban az Egyesült Államok taktikus hozzáállása, Stockholm gyors kompromisszumkészsége villámgyorsan teljesítette az elsősorban a fegyvervásárlási embargóra koncentráló török elvárásokat, így mindenki elégedett lehetett az egyeztetések után.

Svédország és Finnország évtizedeken keresztül a katonai szempontból semlegességi politika mintaképe volt. Putyinék éppenséggel a finn semlegesség modelljét látták volna elfogadhatónak a megtámadott Ukrajna esetében is. A finnek és a svédek most azt üzenték, ez a politika éppen az orosz fenyegetettség miatt idejétmúlt. A madridi csúcs azt üzeni, hogy Oroszország egy erős és – főleg – egységes ellenfélre talált a NATO-ban, miután kívülről szemlélve ez sokszor nem így tűnt. Ettől Putyin hadserege még nem fog kivonulni Ukrajnából, de a világrendet megbontó ambíciói mérséklődhetnek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés