2010. június 04., 11:272010. június 04., 11:27
Nem egy, Vietnamban harcoló amerikai katona hazatérve öngyilkosságot követett el, vagy mások életét nyomorította meg. A törvényszerűség minden bizonnyal a nemzetek esetében is fennáll. Azok a népek, nemzetek képesek látványosan gyarapodni, fejlődni, amelyeknek sikerült feldolgozniuk saját múltjukat, amelyek el tudták temetni halottaikat, és velük együtt a történelem egy-egy felkavaró fejezetét is. A Kárpát-medence temetetlen halottját Trianonnak hívják. A magyarságnak kilencven év alatt sem sikerült levezetni azt a traumát, amelyet az ország területei kétharmadának az elcsatolása, a magyarság egyharmadának az elszakítása okozott. Máig sem tud mit kezdeni azzal, hogy a nagyhatalmak neki szabták ki a legsúlyosabb ítéletet az első világháború után; még annak az Ausztriának is juttattak területeiből, amellyel közösen kellett viselnie a felelősséget a háború kirobbantásáért.
Trianon igazságtalanságát az elcsatolt területek mai birtokosai is érzik. Az ő Trianon-traumájuk abban nyilvánul meg, hogy a kisebbségbe került magyarok jogköveteléseit nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik. Azt hiszik, bármilyen engedmény a területek elvesztéséhez vezet. A nemzetek számára azok az írók, filmrendezők, művészek adhatnak lélektani segítséget, akik képesek afféle gyógyító katarzist kiváltani műveikkel. Segíthetik azonban a gyógyulást a közélet szereplői, a politikusok is, ha kimondják, törvénybe foglalják, ami ott rejtezik az emberek szívében. Emlékezzünk csak, mekkora súlya volt 1990-ben Antall József kijelentésének, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Valami hasonlóra tett kísérletet az Országgyűlés most, amikor a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni évfordulót. Gyógyíthatnának a román, szlovák, ukrán, szerb államférfiak is, ha azon kezdenének gondolkodni, miképpen lehetne elérni, hogy a magyar közösségek jól érezzék magukat a szülőföldjükön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok