Balogh Levente

2018. január 02., 23:50

Tragumúrák tragédiája

Bár nem hinnénk, hogy szándékos lett volna a gesztus, de a még hozzávetőlegesnek sem nevezhető „magyarsággal” megfogalmazott meghívó, amelyben a marosvásárhelyi önkormányzat invitálta közös szilveszterezésre a város magyar polgárait, már rögtön az év első napján előre vetítette, milyen hozzáállásra számíthat az erdélyi magyar közösség az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumának mámorában tobzódó román társadalom részéről.

A még a Google-fordítóval magyarítani próbált szövegek ostobaságszintjét is alulmúló meghívóban keresetlen egyszerűséggel csak „tragumúráknak” nevezték a megszólított magyarokat – ami egyértelműen a város román megnevezésének a szó értelmével tisztában nem levő fordítóprogram „elmeszüleménye”.

A gesztus – még ha nem is tudatos – tökéletesen jelzi, hogyan viszonyulnak az Erdély elszakítását célzó folyamat kezdetének tekinthető megmozdulás századik évfordulóját ünneplő román intézmények, illetve a román polgárok jó része a területen élő őshonos magyar közösséghez.

Marosvásárhelyen, ahol még mindig az egyik legnagyobb létszámú, több tízezres magyar közösség él, az önkormányzat illetékesei nem hogy nem tekintik természetesnek, hogy minden ügy elintézhető legyen a város polgárainak közel a felét kitevő magyarság anyanyelvén, hanem csak amolyan tessék-lássék módon, muszájból biztosítanak valamilyen felemás „kétnyelvűséget” – és a mostani eredmény is mutatja, hogy még erre is odavetett csontként tekintenek. Az pedig, hogy egy magyar szöveg legalább tényleg magyarul legyen, nem is fontos, legfeljebb „jólvanazúgyis” alapon legyintenek egyet, majd a jogos felháborodás nyomán papolnak egy sort a kevesebb indulat és a nagyobb tolerancia szükségességéről.

És persze nem csupán Marosvásárhelyen van ez így, hanem minden olyan városban, ahol a románok arányát mesterségesen felduzzasztották a magyarok rovására – a falból kihelyezett kétnyelvű feliratok tövében nagyítóval is nehéz olyan ügyintézőt találni, aki magyar nyelven is képes társalogni a magyar polgárral. Benne van ebben a jelenségben a tudatlanságtól kezdve a hódítóként, megszállóként viselkedő hatalom minden lenézése a „meghódítottakkal” szemben.

Pedig érdekes módon az érintett önkormányzatok – mint ahogy maga a román állam is – az általunk befizetett adót ugyanolyan lelkesen elveszik, mint a románokét, jómagam legalábbis még sohasem hallottam olyasmit, hogy bármely román intézmény azt közölte volna: a magyarok pénze nem kell.
Márpedig amennyiben ez így van, akkor a pénzünkért megkövetelhetjük, hogy mindenhol, ahol a magyar közösség őshonos, és megfelelő arányban jelen van, biztosítsák számára a teljes anyanyelvi ügyintézés lehetőségét.

Az, hogy meg is követeljük, már a politikai képviseleteken, a civil szervezeteken és magukon a magyar polgárokon is múlik, és azért azt is be kell vallani, hogy a követelés nem mindig elég hangos. Mindettől függetlenül azonban tény, hogy ha nem is pont száz éve, de a román közigazgatás megtelepedését követően a megszállt, majd a világháborús győztesek kegyéből hivatalosan is megkapott magyarországi területeken élő magyar közösség tagjai is hozzájárulnak adóikkal a románok által most ünnepelt Nagy-Románia működéséhez. Ezért cserébe pedig kulturális és nyelvi jogok is járnak.

Még akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik. És még a tragumúrákat is szívesebben látnák itt, mint bennünket.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. március 08., péntek

Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) egyik tagja, a PNL elnöke, Ludovic Orban éppen most jelentette be, hogy nagyon nem szeretne egy másik EPP-tagpárttal, az RMDSZ-szel közösen kormányozni.

Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Vélemény
Balogh Levente: Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő ...

Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Hallgassa online rádióinkat