2010. szeptember 08., 12:002010. szeptember 08., 12:00
Azta, hát valószínűleg tényleg sugározhat belőlem az ambíció és az intelligencia. Néhány hónappal korábban egy vidéki rendezvényen két percet beszélgettem valakikkel, akiknek meghagytam a telefonszámomat is, értesítenének, ha a kisvárosban az újság számára érdekes történik. Kisugárzásom azonban olyan lehengerlő volt, hogy amikor egy közeli családi barát (ez nem túlzás, hiszen ezt is a sima hangú mondta a telefonba!) arra kérte őket, segítsenek egy feltörekvő és hatalmas anyagi sikerekkel kecsegtető nemzetközi (!) cég számára talpraesett, okos képviselőt keresni (hűha, ez aztán komolyan hangzik!), rögtön én jutottam eszükbe, és sürgősen meg is adták a telefonszámomat a sima hangúnak, nehogy egy másik nemzetközi vállalkozás előbb lecsapjon rám, mint a legnagyobb kincsre, amit a hozzá hasonlók magukénak tudhatnak.
Hm, hát ha jobban meggondolom, érthető is. Gyakran vagyok ilyen hatással az emberekre. Hogy milyen cégről van szó, már meg sem kérdeztem. Kit érdekel? Aki látatlanban is ilyen magas véleménnyel van rólam, annak én ingyen adom a bizalmat. Főképp, hogy kiderült: akár másodállásban is végezhetem ezt a komoly munkakört. Bizony-bizony, még az újságírás mellett is belefér, tökéletesen! Hogy amúgy sincs semmi szabad időm a munkám mellett?
Ugyan, kérem, az nem probléma. Ez a képviselődolog ugyanis épp nekem való, ha szabad időre van szükségem, de akkor is, ha pénzre. Egyszóval a világ legjobb munkája, a világ legalkalmasabb emberének, természetesen. Távolról derengett fel: mintha már hízelgett volna nekem így valaki. Talán nem is egyszer. Talán közeli, családi barát is. Bár egy vadidegen telefonszámát biztosan nem adtam meg senkinek, aki épp akkor, épp engem akart, vagy ha nem, hát egy másik tökéletes, ambiciózus és intelligens embert, az biztos, hogy többször is utasítottam már vissza a visszautasíthatatlant. És fogom is, akárhányszor csak kiderülnek rólam ezek a lélekemelő és tagadhatatlan igazságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok