HIRDETÉS

Makkay József

2018. szeptember 22., 19:46

Terepjáróra cserélt vállalkozói becsület

A romániai munkaerőhiányról jobbára csak becsült adataink vannak. Nemrég a pénzügyminiszter mondta, hogy a hazai munkaerőpiacról legalább egymillió ember hiányzik, de lehet, hogy akár több is. A lényeg az, hogy kevés olyan cég van az országban, ahol ez ne okozna gondot.

A vállalkozók különböző érdekvédelmi szervezetei egyre hangosabban követelik, hogy a kormány szabadítsa fel a munkaerőpiacot a külföldi munkavállalók előtt, azaz oldja fel azokat a bürokratikus intézkedéseket, amelyek miatt sok esetben esélytelen munkaszerződést kötni egy tőlünk keletre fekvő, Európai Unión kívüli ország állampolgárával.

Miközben folyik a vita és a kötélhúzás, érdemes lenne megkérdezni a vállalkozóktól és a kormánytól egyaránt, hogy nem volna-e kézenfekvőbb nagyobb bérek ígéretével hazacsalogatni a Nyugat-Európában dolgozó román állampolgárok legalább 30 százalékát, ami nagyjából megoldaná a mai munkaerőkrízist. Igaz, közvetlenül nem a kormány és a parlamenti többség feladata rávenni a magánszférát arra, hogy a mostani fizetéseknél lényegesen többet ajánljanak a munkavállalóknak, azt viszont a törvényhozás és a végrehajtás szintjén elérhetik, hogy a jogszabályokat betartatva olyan vállalkozói környezetet teremtsenek, amely van annyira csábító a munkavállalónak, hogy ne hagyja el az országot.

Érdemes lenne utánanézni annak, hogy a magánszférában mivel magyarázható a minimálbérek hatalmas tömege. Mi az oka annak, hogy a munkaszerződéssel dolgozó alkalmazottak legalább egyharmada – hozzávetőleg másfél millió ember – hivatalosan minimálbért kap? Aki valamennyire is jártas a témában, jól tudja, hogy ez a fajta bérezés az adócsalás melegágya. Elegendő elbeszélgetni építőiparban dolgozó szakmunkásokkal, hogy kiderüljön: az alkalmazottak legalább fele papíron ugyan minimálbért kap, de ennek az összegnek a két- vagy háromszorosát a munkaadója zsebből fizeti ki. Gondolom, azt a fináncoknál sem hiszi el senki, hogy egy kőműves, ács vagy vasbetonszerelő napi tíz órán át havi 1200 lejért dolgozik, ennek ellenére ez a fajta adócsalás olyannyira nemzeti sporttá vált, hogy a börtönbüntetést is kilátásba helyező, idevágó jogszabályt csak kivételes esetekben alkalmazzák.

Amikor külföldön dolgozó építőipari munkásokat kérdeztem nemrég, hogy miért vállalják az észak- vagy nyugat-európai munkát, a többség azt válaszolta, számára elfogadhatatlan a romániai minimálbéres állás. Egyrészt nem jut bankhitelhez, másrészt ha a nyugdíjkorhatárhoz közeledik, ilyen fizetéssel nyugdíjas éveire csak aprópénzre számíthat.

De nemcsak az építőiparban, hanem a reálgazdaság más területein is hasonló a helyzet. Így magától adódik a kérdés: ha ennyire krónikus a munkaerőhiány, miért nem éri meg a vállalkozónak megbecsülni a munkásait, és nem átverni azokat? Másrészt a hatóság miért nem tesz semmit azért, hogy ez a tarthatatlan helyzet megváltozzon?

Ha cégvezetőkkel áll szóba az ember, ők a hatalmas adóterhekre panaszkodnak: ha mindent törvényesen, előírást szerint kifizetnek, nem maradnak semmivel, a céget pedig be kell zárják. Csakhogy a munkaerőhiány miatt a vállalkozás előbb-utóbb így is zátonyra fut, hiszen nehezen hihető el, hogy minimálbéres állásra munkaerő-utánpótlást találnak, azaz az ördögi kör így vagy úgy, de bezárul.

Románia a kiskapuk országa, ezt mindenki tudja. Amit egyesek előnynek tartanak, az gyakorlatilag az ország és a teljes román gazdaság veszte is. A törvényes rendelkezések be nem tartása, a nemzetgazdaság minden területét érintő adócsalás immár nemcsak abban mérhető le, hogy Európa utolsó országaként nincs egy összefüggő autópálya-rendszere, hanem ez a gyakorlat megpecsételi a humánerőforrás jövőjét is. Aki megtapasztalja, hogy Svédországban, Németországban vagy Nagy-Britanniában miként lehet hivatalos bérlappal megkeresni a romániai fizetések többszörösét, az nem fog hazatérni azért, hogy a hazai cégvezető évente cserélgesse sok tízezer eurót érő terepjáróját alkalmazottainak átverése árán.

Alapvető szemléletváltás kell tehát ahhoz, hogy a hazai cégek ne vietnami munkásokban lássák a megoldás kulcsát, hanem az őshonos, hazai munkaerő megbecsülésében.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2018. szeptember 21., péntek

Döntő csata előtt

A jelek szerint egyre közelebb áll a döntő csatához a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) az alakulaton belül dúló belharcok után: a Liviu Dragnea pártelnökkel szemben álló erők legfőbb képviselői kiálltak a nyilvánosság elé, és kertelés nélkül a jelenlegi pártvezér lemondását követelik.&a

Pataky István 2018. szeptember 20., csütörtök

„Magyarosíthatjuk” Románia alkotmányát

Sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja az RMDSZ a család alkotmányos megfogalmazásáról szóló októberi népszavazást.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. szeptember 18., kedd

Régi és mai sérelmek

Nemzeti, vallási vagy politikai hovatartozástól függetlenül csak együtt, egymáshoz toleránsan és kölcsönös tisztelettel viszonyulva tudunk túllépni a nehézségeken – mondta Végh Sándor, Szilágy megye magyar alprefektusa.

Ábrám Zoltán 2018. szeptember 16., vasárnap

Hitetlen hiteltelenek – röntgenfelvétel Brüsszelről

Úgy tűnik, szeptember tizenegyedike nemcsak az amerikai szabadság ellen elkövetett merénylet gyásznapja, hanem egyúttal felelőtlen és súlyos csapás az európai uniós demokrácia hitelességére nézve. 

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. szeptember 15., szombat

Az abnormalitás normalitása

Sok hűhó semmiért – mondhatnánk annak nyomán, hogy úgy tűnik: kéthétnyi huzavona után megoldódhat a román nyelv alsó tagozatos diákoknak történő oktatása körüli káosz.

2018. szeptember 14., péntek

Nem mindegy, hogy putem vagy putem – Korszerű román nyelven kommunikálni kell megtanítani a magyar gyerekeket

Vezethet-e a forgalomban kiskocsit az a sofőr, akinek C vagy D kategóriájú hajtásija van? A törvények, a rendőrség szerint nem. Csak próbálja meg, ha van mersze. És ezen a belügyminiszter sem változtathat csak úgy, hipp-hopp módra, meggondolatlanul.

HIRDETÉS
2018. szeptember 12., szerda

A fától az erdőt – Borboly Csaba a románnyelv-oktatásról

Többen értetlenkednek a magyarság köréből is a román nyelv oktatása kapcsán. Van, aki vegyes vidéken vagy szórványban nem érti, mi a gond, hisz az ő gyermekei „jól tanulják a románt”,hiányzik a tömbben élők iránti empátia.

Makkay József 2018. szeptember 11., kedd

Mi lehet a tanügyminiszter hátsó szándéka?

A miniszter fejébe nem látunk bele, de könnyen megtörténhet, hogy tovább nyirbálják a tanítók munkakörét, és azt is kiderítik, hogy milyen más tantárgyakat nem taníthatunk.

-- Külsős szerző -- 2018. szeptember 11., kedd

Erdélyi olvasat: mit is mond a Sargentini-jelentés?

Élénk érdeklődés, mondhatni globális érdeklődés kíséri a Sargentini-jelentés néven elhíresült, Judith Sargentini EP-képviselő által készített dokumentum vitáját. A jelentésről kedden rendeznek plenáris vitát az Európai Parlamentben. 

 

Bálint Eszter 2018. szeptember 10., hétfő

Újabb romániai tanügyi abszurd

Tényleg nem akarják, hogy a kisebbségi gyerekek megtanuljanak románul? – merül fel gyakran a kérdés a román oktatási rendszer kapcsán.

HIRDETÉS
Vélemény
Balogh Levente: Döntő csata előtt

A jelek szerint egyre közelebb áll a döntő csatához a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt ...

Pataky István: „Magyarosíthatjuk” Románia alkotmányát

Sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja az RMDSZ a család alkotmányos megfogalmazásáról szóló októberi ...

Rostás Szabolcs: Puccs Dragnea ellen – Aki a vesztét érzi...

Önmagában attól nem inogna túlságosan Liviu Dragnea PSD-elnök széke, hogy a kormányzó alakulat ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS