2010. július 22., 10:442010. július 22., 10:44
Már csak azért sem, mert az exhumálás érdekében sokáig szélmalomharcnak tűnő küzdelmet vívó Ceauşescu lány, Zoe, valamint az ügyet sikerre vivő férje és bátyja sohasem törekedett politikai babérokra. Az indító kérdés sokkal inkább arra irányul: vezethet-e a kommunista diktatúra alapos feltárásához, Ceauşescuék mérhetetlenül káros politikai ámokfutása jobb megismeréséhez – és elsősorban az utókor okulásához! – a diktátorhamvak felszínre kerülése. Igazán hasznos az lenne, ha a diktátorcsontok kiásása nem generálna újabb legendákat, öncélú médiashow-t, amely megerősítheti a kommunista „aranykorra” ma is nosztalgiával visszatekintőket abbéli hitükben, hogy a Kárpátok Géniuszát és világhírű tudósfeleségét tulajdonképpen ártatlanul gyilkolták meg, hiszen annyi mindent tettek az országért – például mindenkinekmunkát biztosítottak és eltörölték Románia államadósságát. Ezek a vélemények nagyon is tetten érhetők a román társadalom bizonyos rétegében most, amikor súlyos gazdasági válsággal küzd az ország, és a lakosság jelentős része egyik napról a másikra tengődik. Üdvös lenne, ha a diktátor házaspár újratemetése – mert bizonyosan erre is sor kerül – nem Ceauşescuék további viktimizálásához, hanem a kommunizmus soha le nem folytatott perének letárgyalásához járulna hozzá. Felfedve azoknak az egykori, viszont részben ma is aktiváló apparatcsikoknak a nevét, akik a vörös uralom elnyomó gépezetének hű szolgáiként aljas módszerekkel kényszerítettek együttműködésre ártatlanokat. Feltárva az 1989-es forradalom megannyi, húsz év elteltével is homályba vesző részleteit, beleértve természetesen azt is, hogy miért állt érdekében a hatalmát átmentő posztkommunista vezetésnek hirtelen, a legnagyobb titokban likvidálni a két népnyúzót. Mert amíg ezekre a kérdésekre nem kap kimerítő választ a romániai társadalom, temetetlen múltként továbbra is népbutító legendák övezik majd a kommunizmus és az átmenet korszakát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok