Arról az öt halálos áldozattal és közel négyszáz sebesülttel járó pogromról, amely ma is gennyes sebként éktelenkedik a posztkommunista Románia testén. Hiszen ugyanúgy temetetlen halottja az ország, Erdély újkori történelmének, mint az 1989-es forradalom vagy a későbbi, több hullámban lezajlott bányászjárások. Több mint két évtized elteltével is homályban tapogatózunk, nem tudjuk, kik voltak a rendszerváltó decemberi harcokban katonákat, civileket kivégző rejtélyes „terroristák”, kik tervelték ki a marosvásárhelyi összecsapásokat, kik bujtatták fel és hívták Bukarestbe a Zsil-völgyi vájárokat.
Jobban mondva egy részüket nagyon is ismerjük, hiszen minden háttérdöntés, valamenynyi főszereplő kiléte nem maradhatott titokban. Csakhogy kevés kivételtől eltekintve ezeket a machinátorokat a mai napig nem vonták felelősségre. Fekete március esetében a román állam a történteket lezárta hét magyar cigány és Cseresznyés Pálék elítélésével, és hallani sem akar a vásárhelyi dosszié újranyitásáról. A magyarok minden évforduló alkalmával felidézik a ’90-ben történtek tanulságait, hozzájuk csatlakozva pedig elégtételt, a felelősök megbüntetését követelik olyan román értelmiségiek, mint például Smaranda Enache.
A kör azonban ezzel be is zárul, és jogos, de hiábavalónak tűnő követelés marad a budapesti konferencia részvevőié, miszerint a mai román vezetőknek egyaránt meg kell követniük Marosvásárhely magyar és román közösségét, amiért a bukaresti hatalom 1990-ben kockára tette a két közösség együttélését. Ennél is kiábrándítóbb, hogy ma Marosvásárhelyen ismét feszültség uralkodik románok és magyarok között, ráadásul szintén a magyarság anyanyelvhasználatának, oktatásának ügyében. Márpedig teljes bizonyossággal nem lehet kizárni, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát, ha a közelmúlt megválaszolatlan kérdéseit sem sikerült megnyugtatóan tisztázni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok