2010. december 03., 11:002010. december 03., 11:00
Eddigi tevékenysége alapján a gazdaság rendbetételére vonatkozó filozófiája alig bonyolultabb a faéknél: az állami kiadásokat drasztikusan le kell faragni, ami a szociális kiadások jelentős csökkenésével jár. Várható volt, hogy előbb-utóbb a gyes is sorra kerül. Hiszen Romániában számos nyugat-európai országhoz képest lényegesen hosszabb a gyermeknevelési szabadság, és az ezen idő alatt a kismamáknak járó pénzösszeg is jelentős terheket ró az állami büdzsére.
Csakhogy a szülő nők támogatása több egyszerű pénzügyi kérdésnél. Rövid távú megoldásként a támogatás összegének csökkentése persze több pénzt hagyna az államkasszában, ám hosszú távon vélhetően még tovább rontaná az amúgy sem túl rózsás demográfiai kilátásokat. A csökkentés támogatói vérbeli technokrataként csak a pillanatnyi eredményre koncentrálnak, ezért a jövővel keveset törődnek. Márpedig az ilyen megoldások ahhoz vezethetnek, hogy még a mostaninál is kevesebb pár dönt a gyerekvállalás mellett, hiszen a bizonytalan gazdasági helyzetben egy újszülött gondozását felvállalhatatlan tehernek tekintik.
A Nyugaton manapság divatos szemlélet másik eleme, hogy a népességfogyást nem az őshonos társadalomnak kell ellensúlyoznia, hanem a bevándorlóknak. A gyes összegének csökkentése is ebbe az irányba mutat. Holott a nők munkához és karrierépítéshez való jogát nem feltétlenül kell csorbítania, ha természetes szerepüket, az anyaságot is felvállalják. Ehhez persze kedvezőbb, a kismamák esetében a részmunkaidős munkavállalást szorgalmazó jogszabályok, családbarát adópolitika szükséges. Elvégre egy társadalom számára mégiscsak fontosabb kellene hogy legyen saját fennmaradásának biztosítása, mint az, hogy néhány technokrata közgazdasági és szociális elmélteinek kísérleti nyulává váljék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok