Míg a város szerencsésebb fertályain a magnólia virágzása jelenti a tavasz végleges megérkeztét, a lakónegyedben ennél sokrétűbb, minden szempontból színesebb és változatosabb jelei vannak az évszakváltásnak.
2013. április 23., 19:072013. április 23., 19:07
Épp egy hete örülhettem annak, hogy a hálószobaablak alatti kis cserje hófehér virágba borult, és a szomszédból, az óvoda udvaráról is habos rózsaszínbe burkolt ágaikat nyújtogatják a kerítésen át az utcára a fák, s már a tömbház vén őrzői, a két nagy gesztenyefa is kieresztette zsenge leveleit.
A gesztenyék árnyékában eljött a szüret ideje: a szomszédok learatták a pillepalack-ültetvényt, egyértelmű jelét adva, hogy nemcsak megérkezett a kikelet, de nem is akármilyen kikelet, mert egy évvel ezelőtt, amikor a paneltövi kiskertet kialakították, még csak feltételezhettük, hogy a félbevágott és földbe dugott, ötliteres flakonok valamiféle palántákat rejtenek, idén viszont már a virágokat teljes pompájukban a panellakók elé tárták. Mondjuk annyira nem pompázatosak, inkább szerencsétlenek, sőt egyik-másik egyévnyi palack alatti megbúvás után sem igen látszik ki a földből, de arra éppen jók, hogy a vasárnap délelőtti sörmámorban kártyázó szomszédok szemét gyönyörködtessék.
Vasárnap délelőttöt mondtam? Hadd vonjam ezt hamar vissza. Vasárnap délelőtt a panelház tövében kártyázni nem kunszt. A mi palackültető, girbegurba drótkerítést fehérre meszelő szomszédaink erre a performanszra bármelyik napon képesek. Innen is világos, hogy már legalább két hete megjött a tavasz, hiszen épp amióta olyan kellemesen langyos a levegő, én kizárólag csukott ablaknál tudok írni, mert a sörtől és a kártyaveszteségtől egyre csalódottabb játékosok már reggel tízkor biztosítják a városi léthez szükséges zajártalmat, és nem is hagyják abba, amíg le nem megy a nap. Erről persze azt gondolhatnánk, hogy amint besötétedik, eljön az áldott csend, de ha ez így lenne, honnan tudnám, hogy megjött a tavasz? A kései órákban megérkezik a váltás a játszótér padjain helyet foglaló, tíz-tizenöt fiatal képében, akik napközbeni elődeiket mindenáron le akarják pipálni zajongás dolgában. De sebaj: erőt ad a gondolat, hogy majd a nyár elmúltával, a fagyok beálltával már én is nyugodtan dolgozhatok és alhatok nyitott ablakkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!