JEGYZET – Az egyik szupermarket Nagyváradon megvalósította a teljes és feltételek nélküli, határokon átívelő nemzetegyesítést.
2014. december 14., 15:192014. december 14., 15:19
2014. december 14., 15:202014. december 14., 15:20
Pedig nem is magyar tulajdonú cégről van szó, hanem telivér, fekete öves multiról, amely – az átlagosnál is súlyosabb esetet képező Trianon-sérültek kapaszkodjanak meg! – francia tulajdonban áll.
Ehhez képest olyan lélegzetelállító és jelképértékű módon hozta össze a festői, romantikus Erdélyt a csonka országgal, a zordon bérceket az Alföld végtelen rónájával, hogy még a veterán Wass Albert- vagy Tamási-rajongók is elismerően csettintettek volna.
A madaras logójú bevásárlóközpont már korábban is bizonyságot tett a magyar ügyek iránti affinitásáról, hiszen a feliratok jelentős része kétnyelvű, emellett pedig külön, állandó, piros-fehér-zöld díszítésű polcot kaptak a magyar termékek.
Most pedig külön alkalmazottal kezdte népszerűsíteni a magyar termékeket, akit népviseletbe öltöztetve egy kis asztallal kiállítottak a polc végébe, hogy az azokat esetleg még nem ismerő vásárlókkal megkedveltesse a magyar ízeket. Az asztalkán nápolyit és tokaji furmintot kóstolhattak az érdeklődők. Az egyébként csinos, fiatal hölgy lelkesen töltögette a poharakat. Talpig jóindulatba és székely népviseletbe öltözve.
Hát kell ennél szebb jelkép annak, hogy a hosszas fizikai szétszakítottság után a magyar nemzet részei végre közjogilag és szellemileg is újra egy családba tartoznak? Ráadásul mindez a globálkapitalista pénzszivattyúba oltott karvalytőke egyik francia képviselőjének köszönhető.
A székely ruhás lány szolgálatkészen töltögette a tokaji bort a partiumi város szupermarketében a kis műanyag poharakba. Már csak egy kis csabai kolbász, egy puli, esetleg a Magyar Rádió gyermekkórusa vagy egy Ikarus busz hiányzott a képből ahhoz, hogy ezerszázalékos töménységű magyar tablót kapjunk.
Az ötletet az összes magyarlakta vidék üzleteibe lehetne exportálni. Elképzelni is nehezebb lenne szebb jelenetet annál, mint amikor mondjuk valahol a Dunántúlon a brit tulajdonú szupermarketlánc egyik áruházában egy eladó bácskai népviseletben, palóc tájszólásban beszélve kínálja a székely köményes pálinkát.
Még mondja valaki, hogy a multik a magyar nemzet ellenségei.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!