Bálint Eszter

Bálint Eszter

Sztrádaszabadságharc

2019. március 18., 07:372019. március 18., 09:40

2019. március 18., 07:372019. március 18., 09:40

Minden valószínűség szerint csak a 15-ös szám „misztikáját” (március 15-én 15 órakor 15 perces munkabeszüntetés) tartotta szem előtt az a suceavai vállalkozó, aki meghirdette a „Románia autópályákat akar” akciót, és fogalma sem volt az időpont szimbólumértékéről –  mégis ő lett a sztrádaforradalmár, aki sztrádaszabadságharcot vív. És – mint egy interjúban be is vallotta – nem is igen számított arra, hogy rövid idő alatt ilyen széles tömegeket meg tud mozgatni.

Az egész jól irányzott médiahekknek indult, egy drága – ha Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) elnöknek hinni lehet, akkor 100 000 lejes – reklámnak önmaga és vállalkozása számára. Csakhogy a romániai lakosság „éhesebb” az autópályákra, mint a szintén állam működtette gyorsétkezdék által kínált kajára, így nagyon sokan „ráharaptak”, és kimondható, hogy egy adott ponton túl már a kezdeményezőtől függetlenül nőtt a sztráda-szabadságharcosok tábora.

És mint egy igazi forradalomban lenni szokott, nem maradt el a kormány ellenreakciója sem. Szerencsére ezúttal nem véres megtorlásra kell gondolni, mindössze egy ugyanolyan, jól irányzott médiahekkre. A #ȘîEu megmozdulás nélkül ugyanis nem nagy valószínűségét látjuk annak, hogy éppen március 15-én, néhány órával az akció előtt avatja fel a közlekedésügyi miniszter a moldvai autópálya első építőtelepét. Ami – valljuk be gyorsan – nem is annyira autópálya, hiszen csupán Bákó körgyűrűjéről van szó.

Ennél kicsit keményebbre sikeredett ugyan Liviu Dragnea kirohanása, de attól, hogy „lecirkuszozta” a megmozdulást, még nem folyt vér.

A történteket látva tehát akár ki is jelenthetnénk, hogy győzött a forradalom, hiszen a szociálliberális kormány az első kapavágás megtételére kényszerült, miközben eddig nemigen sikerült tartania a sztrádaépítések terén – és nem csak – tett ígéreteit. Viszont pont ezért nézzük maximális szkepticizmussal a mostani építőtelep-avatót – hiszen ha annyi kilométer autópálya szelné át Romániát, mint ahányszor nagy bejelentések történtek, tán a pénteki megmozdulásra sem kellet volna, hogy sor kerüljön.

De ha nem is nevezhető győzelemnek, egy csatát mindenképp sikerült megnyerni azzal, hogy az ország összes régiójában egy emberként állt ki a lakosság az autópálya-építésekért. És bár nem hittük, hogy ez kérdés, kiderült, hogy tényleg szükség volt erre. Nem más, mint a közúti infrastruktúra fejlesztésével és kezelésével megbízott társaság (CNAIR) szóvivője, Alin Șerbănescu nyilatkozta ugyanis azt pénteken, hogy a romániai társadalom igazából csak 2011–2012 óta akar autópályákat, addig nem igazán hiányoztak neki, vagy legalábbis nem tudta, hogy akarja őket, vagy nem. A pontosság kedvéért így fogalmazott: „Először is akarnunk kell az autópályákat. Tizenöt évvel ezelőtt a romániai társadalomban vita zajlott arról, hogy szükségünk van-e autópályákra vagy sem. Emlékezhetünk, hogy volt olyan miniszter, aki azt mondta: mindent megtesz, hogy kiverje az emberek fejéből az autópályákat. Ez valamikor 2006-ban történt. Egy másik közlekedési miniszter azt mondta: elég főút van, nem kellenek autópályák. Csak valamikor 2011–2012 környékén jöttünk rá, hogy autópályák kellenek.” A hitetlenkedő riporter kérdésére, miszerint ezzel arra céloz, addig az ország nem is akart autópályákat, azt válaszolta: „Nem tudom, hogy akarta, vagy sem. Gyakorlatilag nem tudta, hogy akar-e egy bizonyos fajtájú gyorsforgalmi utat”.

Nos, akkor most a lakosság megmutatta, hogy mit akar. A kérdés így már csak az, hogy a kormány és a CNAIR mit akar. Mert eddig nem sokszor sikerült meggyőzniük arról, hogy tényleg akarnának autópályákat építeni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Makkay József

Makkay József

Ki oltja le utolsóként a villanyt Romániában?

A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.

Balogh Levente

Balogh Levente

A TikTok-AUR-generáció

Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Köszi, bihari magyar politikum, miattatok szégyellem, hogy váradi vagyok

A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.

Makkay József

Makkay József

A fogatlan emberek országa

Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.

Balogh Levente

Balogh Levente

Putyin marad

Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.

Makkay József

Makkay József

Megtűrt vagy száműzött magyar nyelv Erdélyben

Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.

Kiss Judit

Kiss Judit

Anyai pofonok és kényszermunka mínusz 30 fokban

Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.