Hirdetés
Bálint Eszter

Bálint Eszter

Sztrádamizéria: már a jó hír sem feltétlenül pozitív

2018. május 06., 22:592018. május 06., 22:59

Meg sem nyitották, máris javítani kell a sztrádát Torda és Szászsebes között, Szépíti a sztrádaberuházásokat a közlekedésügyi minisztérium, Egyre-másra rongálódnak a kész sztrádaszakaszok, „Repedező” sztrádaprojektek: a kivitelező kicsinyíteni próbálja a problémákat, Úttalan utakon: sok helyen még mindig nincs aszfalt, és kevés a sztráda, Kiírják a licitet a Brassó–Bákó-sztráda megvalósíthatósági tanulmányára – ezeket a címeket adja ki a Krónika honlapjának keresője, ha beütjük azt a szót, hogy autópálya.

A címeket kronológiai sorrendben listáztuk, március végétől napjainkig. És bár a legutóbbi, az Erdély és Moldva között kapcsolatot teremteni hivatott sztrádáról szóló hír első ránézésre kakukktojásnak minősül, ne feledjük, a bejelentés nem feltétlenül minősül jó hírnek. Nemcsak azért kezeljük fenntartással, mert egy május végi időpontot jelöl meg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről szóló versenytárgyalás esetleges kiírására, és nem is azért, mert láttunk elkészült, majd sokszor jó sok pénzből aktualizált megvalósíthatósági tanulmányokat, amelyekből aztán egy milliméternyi aszfaltszőnyeg sem lett.

A legfőbb gond az, hogy egy B tervről beszélünk a két országrész összekötésére úgy, hogy az A tervről lemondani látszik a jelenleg hatalmon levő szociálliberális kormány, holott évek óta várunk a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő,  így a Székelyföld nagy részét is érintő sztrádára.

Még mielőtt valaki azzal vádolná meg a Krónika szerkesztőit, hogy csak a pohár üres felét látják, máris leszögeznénk, hogy a pohár konkrétan üres: idén egyetlen kilométernyi autópályát sem adtak át a forgalomnak. Eközben még át sem adott szakaszokon máris javítási munkálatok zajlanak, és még mielőtt mindent az építési munkálatokat végző cégekre fognának, azt sem árt megjegyezni, hogy a kormány is sok esetben csak hárít, és a vállalkozókra mutogat, miközben a kisajátítások sem haladnak a várt ütemben.

Hasonló rendellenességekre hívta fel újfent a figyelmet a hétvégén a közúti beruházásokat nyomon követő Pro Infrastruktúra Egyesület is, amikor rámutatott, hogy csak totojáznak a Szászsebes és Torda közötti autópálya építői. Azt is megjegyezték azonban, hogy nem minden a kivitelező felelőssége, egyes helyeken ugyanis még az építkezéshez szükséges kisajátításokat sem hajtották maradéktalanul végre. „Minden halogatás nem más, mint az állami költségvetés, a vissza nem térítendő európai források és a minél gyorsabban közlekedni akaró autósok semmibevétele” – fogalmaz az egyesület közleménye.

És ezúttal sem lehet velük nem egyetérteni. Hiszen amíg – mint az egyik fent idézett cím is utal rá – úttalan utakon vagyunk kénytelenek közlekedni, még – bár alig várjuk, hogy végre hasonlóról számoljunk be – egy néhány kilométernyi autópálya átadásáról szóló hír sem lesz pozitív. És ne feledjük: az észak-erdélyi autópálya megépítéséről szóló szerződést még 2004-ben aláírták, és 2012 decemberében át kellett volna adni a forgalomnak, ám a 415 kilométerből 2018-ban is még csak 52 kilométeren közlekedhetünk.  

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés