VEZÉRCIKK – Példátlannak nevezhető az a magatartás, amelyet az Egyesült Államok Magyarországgal szemben tanúsít.
2014. október 20., 20:132014. október 20., 20:13
Washington a magyar kormányhoz közel álló személyeket és üzletembereket tiltott ki az országból korrupció miatt. Mindez azért számít különlegesen súlyosnak, mert egy olyan országról van szó, amely a demokratikus államok közösségének tagjaként, EU- tagállamként a NATO-n belül szövetségese az Egyesült Államoknak.
Persze ismeretes, hogy már számos bírálat érte az Orbán-kormányt. Gazdasági lépései – a bank- és a távközlési adó, a devizahitelesek megsegítése, a rezsicsökkentés, és legfőképpen a keleti nyitás –, valamint politikai döntései – az új médiatörvény és alkotmány, az egyes, külföldről finanszírozott, civilnek mondott szervezetek elleni vizsgálatok, az Oroszországgal szemben Amerika által szorgalmazott szankciók bírálata – miatt az EU és Washington is megkérdőjelezte a kabinet demokratikus elkötelezettségét.
Legutóbb Victoria Nuland amerikai külügyi helyettes államtitkár bírálta kemény hangon, hogy Magyarország NATO-tagként illiberális demokráciát hirdet. Úgy tűnik, a korrupciós vádak ürügyén hatályba léptetett kitiltásokkal Washington azt jelzi a magyar félnek, hogy az az ukrajnai válság közepette nem tűri, hogy katonai és politikai szövetségesei saját útjukat járják.
Elvégre Románia – mint az az újabb és újabb leleplezések nyomán látható – sokkal inkább korrupcióval fertőzött ország, és ezt legutóbb Joe Biden amerikai alelnök, sőt Nuland is szóvá tette, de mivel szolgálatkészen felajánlotta területét a NATO-elfogórakéta-ütegek számára, és a legharcosabb Oroszország-ellenes retorikát alkalmazza, nem tudunk arról, hogy Washington kormányközeli személyek beutazását tiltotta volna meg.
Jogos elvárás persze, hogy Magyarország tartsa tiszteletben szövetségesi kötelezettségeit, és a történelmi tapasztalat is azt mutatja: a magyarok érdeke az, hogy a nyugati, demokratikus közösséghez tartozzanak, és az orosz érdekszféra határa minél távolabb legyen.
A mostani lépés azonban azt sugallja: Washington értelmezésében a szövetségesi viszony azt jelenti, hogy a szövetségeseknek mindenben kritikátlanul alá kell vetniük magukat az amerikai stratégiai és gazdasági szempontoknak.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!