2010. május 19., 15:532010. május 19., 15:53
Amint egy kicsit eláll a zuhé, és kibukkannak a napsugarak, tele lesz a rét szegfűgombával. Ez az egyik legízletesebb gombafajta, amely hihetetlenül termékeny, szemmel láthatóan nő a meleg, csapadékos időben. Emellett az is fontos ismérve, hogy mágnesként vonzza az alvásproblémával küszködő szociális szférát.
Valóságos szociális hálót von a gombaszezon a rét fölé, és minden négyzetméteren találni egy kisebbségi, idősödő hölgyet pár tucat gyerekkel. Négykézláb végigtapogatnak minden fűcsomót, nehogy egyetlen húsos falat is kicsússzon az ujjaik közül. A magamfajta, álmatag szenvedélygombászok, akik uzsonnára gombás rántottát kívánnak, jobban teszik, ha a kínai konzerveket keresik az önkiszolgáló polcain, mert a réten csak tehénpalacsintát találnak. Mellesleg, ha netalán kimerészkedik a zöld fűbe, olyan jókívánságokkal tér haza, amelyeket még a vakablakba sem tesz ki szívesen.
Mert ennek kocsija van, meg fizetése, és mégis a mi kis gombánkra fáj a foga – hangoztatják, miközben alanyi jogot formálnak a rét terméseire. A család egyik fele a zöld réten feketéllik a gombák között, a másik fele a vízparton lesi a kishalakat. A válság visszakényszeríti ezeket az embereket az ősi, gyűjtögető életmódhoz, de marketinget is tanít nekik. Összeszednek halat, vadat, s mi jó falat, délután pedig nagy szatyrokkal indulnak el a település utcáin, és többek között hozzám is bekiáltanak, nem veszek-e gombát, 8 lejért kilóját. Hát erre csak nagyot nyelek, és nemleges választ adok, fejem felett pedig ott lebegnek a baljós árnyak, amelyeket jókívánalmaik vonzottak körém.
Én már csak ilyen gonosz lélek vagyok, aki képes elmenni gombászni, és leszedi előlük azt a keveset, amelyet véletlenül nem vettek észre hajnalban. Sőt még egy lapáttal tetézem is a dolgot, és nem járulok hozzá a napi pálinkaadagjukhoz azzal, hogy visszautasítom a hihetetlenül kedvező ajánlatukat. Ha ez nem lenne elég, elkövetek még egy nagy turpisságot, és a leszedett gomba szárát és az elért növények kalapját kiszórom az udvar pázsitjába, és ha ügyesen vigyázok rá, a következő szezonban már otthon szüretelhetek. Persze csak akkor, ha elég korán ébredek, mert különben lesz majd, aki onnan is lekapkodja előlem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok