Kedvező hír az államfői tisztségre pályázó román miniszterelnök számára a korrupcióellenes ügyészség tisztázó állásfoglalásának passzusa, miszerint a Microsoft-dossziéban Victor Ponta sem gyanúsítottként, sem tanúként nem szerepel.
2014. október 01., 19:572014. október 01., 19:57
Az már kevésbé, hogy a hatóság hozzátette azt is: ebben a pillanatban. Vagyis egyáltalán nem zárható ki, hogy az elmúlt évek egyik legsúlyosabb, magas rangú politikusok megvesztegetéséről árulkodó, a kormányzó szociáldemokrata pártot alapjaiban megrengető korrupciós botrányával kapcsolatos nyomozás valamikor a kormányfőt is utoléri. Állítólagos érintettségét ma még csak tanúvallomás igyekszik alátámasztani, amiből még egyáltalán nem következik, hogy Ponta valóban elkövetett törvénytelenséget, ezt az aspektust remélhetőleg a kiterjesztett nyomozás fogja tisztázni.
A szoftverpanama ügyében jelen pillanatban nem is az a fontos, mennyiben árthat a az államfő-választási kampányban a miniszterelnöknek (megkockáztatjuk: semennyire), hiszen esetében vajmi kevés többletinformáció kerül napvilágra novemberig. Ennél sokkal lényegesebb és súlyosabb körülmény, hogy a parlament ismét, immár sokadszorra próbálja gátolni a nyomozó hatóságok munkáját, az igazságszolgáltatás menetét.
Csak a naiv nem lát összefüggést aközött, hogy az ügyészség által meggyanúsított képviselők és szenátorok mentelmi jogának felfüggesztését célzó kezdeményezés előterjesztésével egy időben a felsőház vakációt szavazott meg magának a választásokig. Holott egy hónap múlva nem szenátorokat, hanem államfőt választunk.
Vagyis a szenátus mindent elkövet annak érdekében, hogy a „hardkorrupciós ügyben” beindult nyomozás „szoftüzemmódban” haladjon a korteshadjárat idején, hogy az érintett politikusok ne kihallgatásra járva legyenek kénytelenek válaszolni az újságírók kényelmetlen kérdéseire.
Románia honatyái ismét bebizonyították, hogy ott tesznek keresztbe a korrupcióellenes küzdelemnek, ahol csak tudnak, és szeretnék maguk megválogatni, közülük ki ellen folytathat bűnvádi eljárást az ügyészség. Sőt ha tehetnék, túlterhelt számítógépként legszívesebben még az igazságszolgáltatást is lefagyasztanák, ha kétes ügyeik kivizsgálásáról van szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!