2012. április 17., 09:172012. április 17., 09:17
A Szociálliberális Unió (USL) ma azért készül bizalmatlansági indítványt benyújtani, mert a kormány rendelettel hozta létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanulmányi vonalát. A lépését az egyetemi autonómia megsértése miatti aggodalommal palástolni igyekvő ellenzék persze senkit nem téveszt meg: az indítvány célja a meglévő és az USL pártjai által az elmúlt hónapokban egyre magasabbra korbácsolt magyarellenes érzelmek kihasználása.
A román kormánypártok ezért szorult helyzetbe kerültek, mivel magyarbérencként tűnhetnek fel. Más kérdés viszont, milyen imázst alakít ki Romániáról külföldön – elsősorban az Európai Unió többi tagállamában, illetve a közösség brüsszeli vezetésében – a bizalmatlansági indítvány. Hiszen az, hogy egy párt azért akarjon kormányt buktatni, mert az kedvezni akar egy kisebbségnek, rendszerint abban a kontextusban szerepel a világ híradásaiban, hogy olyan, szélsőséges, kirekesztő és sovén alakulatról van szó, amelytől a kulturált politikai pártok a lehető legvehemensebben elhatárolódnak.
Nem tudni, felmérte-e a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt, hogy lépésükkel – amellyel ráadásul egy olyan kormányintézkedést támadnak, amelynek célja egy hatályos, de a MOGYE magyarellenes vezetése által nem alkalmazott jogszabály gyakorlatba ültetése – olyan európai pártokkal helyezkednek egy platformra, amelyek érdemi politikai és gazdasági programot nemigen szoktak megfogalmazni, viszont a társadalom minden meglévő problémájáért a más nemzetiségű polgárokat teszik felelőssé, legyenek azok őshonos nemzeti közösség tagjai vagy bevándorlók.
Így nem jobbak, mint a holland Szabadságpárt vagy akár Anders Behring Breivik, a norvég ámokfutó. De ha ezt nem mérték föl, akkor legfőbb ideje, hogy mások – például az érintett egyetem magyar vezetői, a romániai magyar politikai pártok és egyéb szervezetek – minden lehetséges fórumon a világ tudomására hozzák: Romániában a magát baloldalinak és liberálisnak mondó oldal pártjai sovén, szélsőséges, kirekesztő eszméket képviselnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok