Kiss Judit

2019. február 27., 09:59

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”: a napokban látott napvilágot az Európai Unió országaiban végzett nagyszabású felmérés eredménye, amely arra világít rá, milyen gyakorisággal látogatják, avagy nem látogatják az egyes országokban az emberek az orvosi, fogorvosi rendelőket.

A kutatásból többek közt az derült ki, hogy a hazai lakosság mintegy 82 százaléka egyáltalán nem ült be a fogorvosi székbe 2017-ben, és ezzel a vizsgált 28 ország közül sereghajtók vagyunk. Nem sokkal rózsásabb a helyzet a tekintetben sem, hogy hányszor kopogtak be a romániaiak az orvosi rendelők ajtaján. Ha két lábbal a földön maradunk, nem így kellene fogalmaznunk, hiszen a valóságban nem is kopogtathat a páciens, ugyanis meglehetősen gyakori, hogy öles betűkkel az olvasható az orvosi szoba ajtaján (a miheztartás végett): „kérjük, ne kopogtasson, ne lépjen be hívatlanul!” Aztán lehet, hogy órákig kell várnia. De ez csak afféle apróság, ne akadjunk fenn semmiségeken…

Inkább térjünk vissza a statisztikákhoz. Józan paraszti ésszel is belátható, hogy olykor ajánlatos óvatosan kezelni a számszerű kimutatásokat. Jó, ha nem indulunk ki belőlük, mert szélsőséges, a világot feketére-fehérre festő, messzemenő következtetésekhez vezethetnek bennünket. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy egy szintén az Eurostat által végzett, február elején közzétett felmérés arra a meglepő eredményre jutott – ami enyhén szólva is fonáknak tűnhet a mostani kutatás mellé illesztve –, hogy a 16 éven aluli romániai gyerekek a legegészségesebbek Európában. Akkor hogy is van ez? Bár mi vagyunk szinte a sereghajtók az egészségügyi ellenőrzésekre járás tekintetében, mégis nálunk legegészségesebb az ifjú generáció?

A sokszor erősen sarkító vagy egyszerűsítő statisztikák hihetőségének, hitelességének kérdésén túllépve azért elgondolkodhatunk mindazon, ami az adatokból kirajzolódik. Sok oka lehet annak, miért él a hazai lakosság tekintélyes része az egészségvédő- és megőrző, sőt olykor életmentőnek bizonyuló szűrésekkel, szolgáltatásokkal. Amelyek rendszeres igénybevétele a lakosság mindennapi életének szerves részét képezi olyan jóléti országokban, mint mondjuk Norvégia vagy Dánia. A fogorvosi kezelések esetében például az a helyzet, hogy nálunk az átlagfizetéssel, nyugdíjjal „büszkélkedő” polgár zsebéhez mérten bizony legtöbbször csillagászati árakról van szó. Hiszen az ember kénytelen magánrendelőbe menni, miután az állam nem nagyon gondoskodik arról, hogy „kezelje” a lakosság fogazatát. Aztán: az orvos és páciens viszonyát Romániában – attól eltekintve, hogy az utóbbi időben jócskán megemelték az egészségügyi alkalmazottak fizetését – még mindig nagy mértékben a csúszópénz nevű „intézmény” határozza meg. Így nem ritkán attól függ, hogy mennyire bánnak emberségesen a beteggel, hogy mekkora összeget csúsztat a gyógyító zsebébe. Az igazsághoz bizony az is hozzátartozik, hogy bár biztosan sokan tájékozatlanok a szűrővizsgálatok fontosságát illetően, szép számmal akadnak olyanok is, akik bizalmatlanok az egészségügyi rendszerrel, az orvosokkal szemben. A nem ritkán riasztó kórházi állapotokat, hosszadalmas várakozásokat, ide-oda küldözgetéseket, bürokráciát, orvosi tévedéseket látva seregnyien elriadnak attól, hogy a rendszer karmai közé kerüljenek. És ha tovább gondolkodunk, az is eszünkbe juthat, ami egyre jellemzőbb a huszonegyedik század első felének gyógyítói módszereire. Manapság ugyanis egyre inkább az történik, hogy a beteggel csak felületesen állnak szóba az orvosok, ritkán vizsgálják meg közvetlen, emberi módon, alig hallgatják meg panaszait, gépiesen átnézik a leleteit, aztán tovább küldik egy másik orvoshoz, vagy méregdrága gyógyszert rendelnek. Holott a gyógyulást bizony sokszor az lendíti előre, ha az orvos emberszámba veszi, lelkileg megnyugtatja a beteget. Ehelyett a páciens József Attila szavával élve gyakorta mindössze „kartotékadat”: laborértékként, számokban kifejezett kórképként, adathalmazként szerepel a gépiességen alapuló egészségügy nyilvántartásában. Számadatként akár egy egyszerűsítő, nem emberarcú statisztikában.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Pataky István 2019. február 21., csütörtök

Eurovíziós botrányverseny

Giccses politikai bulvár – talán így lehet a legtalálóbban jellemezni az elegáns nevű, de mára már csak a botrányai miatt híres rendezvényt, az eurovíziós dalversenyt.

Vélemény
Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Makkay József: Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat