2013. január 02., 21:292013. január 02., 21:29
Alig köszöntött be az új év, és a legtöbb előrejelzés olyan kulcsszavak mentén épül fel, mint a recesszió tartóssága, adósságválság, euróövezeti krízis.
Lám, a tengeren túl, a világra minden tekintetben a legnagyobb befolyást gyakorló Egyesült Államokban is eredeti kifejezést találtak ki az összeomlásra: a washingtoni parlament hosszas politikai csatározásokat követően áldását adta a „költségvetési szakadék” (fiscal cliff) elkerülését célzó intézkedésekre. Persze ma még nem tudhatjuk, menynyire megalapozott, illetve mennyire kincstári Barack Obama elnök optimizmusa, de megvan rá az esély, hogy a jelentős adóemeléseket és a mintegy 600 milliárd dolláros költségvetési megszorításokat még az idén be kell vezetni Amerikában. Márpedig ha Washington számításai nem válnak be, és az Obama-adminisztráció nem lesz képes fenntartani az amerikai gazdaság működőképességét, az Európára, az euróövezetre, valamint Romániára is rendkívül kedvezőtlen hatással lesz.
Márpedig nálunk már így is olyan intézkedésekkel vette kezdetét az új év, amelyeket a lakosság egészének pénztárcája bánja. Miközben Magyarországon január elsejétől tíz százalékkal csökkentek a rezsiköltségek, Romániában ugyanennyivel emelkedett a villamos energia ára, de felsrófolták az üzemanyagok, a luxuscikkek árát is. Őszintén szólva még mindig jobb, hogy a kétharmados többséggel rendelkező balliberális kormány nem vágja csapra a költségvetés képzeletbeli hordóját, és nem kezd fedezet nélküli osztozkodásba. Csakhogy egy évvel ezelőtt, még ellenzéki pozícióban Victor Ponta és Crin Antonescu kíméletlenül ostorozta a jobboldal által foganatosított megszorításokat, és fejlesztésalapú gazdaságpolitikát ígért. Ehhez képest a nagy ígéretekből a négyszázalékos nyugdíjemelésen kívül semmi sem lett, de ami még rosszabb, a gazdaságot előrevivő stratégiának nyoma sincs. Ilyen körülmények között az USL óriási népszerűsége is hamar odavész. Csak addig vele együtt nehogy az ország is a szakadék felé tartson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok