2012. március 02., 09:522012. március 02., 09:52
Ez szerintük úgy érhető el, ha minden egyes tojónak saját életteret biztosítanak, ülőrúddal és kapirgálási lehetőséggel. Az ezen előírásnak eleget nem tevő tojásfarmokat bezárásra ítélték. Ennek eredményeként sikerült elérni, hogy a piacokról és a boltokból eltűnjön a tojás, ami pedig kapható, az megdráguljon, hiszen a kínálat egyrészt csökken, másrészt az előállítási költség nő azáltal, hogy a farmtulajdonosokat arra kötelezik: akár eurómilliós nagyságrendű befektetéssel készítsenek összkomfortos kifutókat a szárnyasok számára.
A hírt látva elgondolkodtam: miből jöttek rá az intelligens uniós illetékesek, hogy a csirkék stresszesek? Vélhetően kiderítették, hogy a szegény szárnyasok karikás szemmel, csonttá soványodva, tollukat hullatva ténferegtek, valósággal falták a cigarettát, éjszakánként pedig sikoltozva riadtak fel, mivel állandóan rémálmaik voltak. Márpedig ez tarthatatlan helyzet, elvégre hogy néz már az ki, ha reggelente stresszes rántotta kerül az ember asztalára? Ez ellen mindenképpen tenni kell valamit: élettér-nagyobbítás, ülőrúd és kapirgálási lehetőség kell – ha pedig mindez nem használ, akkor bizonyára kötelezik a gazdát, hogy biztosítson néhány fess kakast a kizsigerelt „munkásnőknek”, esetleg minden egyes tojóját vigye el karibi nyaralásra, hogy a mindennapi taposómalmot egy kis, kötetlen kikapcsolódással törjék meg. Ha pedig ez sem segít, akkor pszichoterápiára is be kell fizetni a szárnyasokat.
Pedig a képlet elvileg egyszerű: az állat nem ember, az ember pedig nem állat. Vagyis abba kéne már hagyni annak a forszírozását, hogy a mindenféle jogkiterjesztések az állatokra is vonatkozzanak – különös tekintettel arra a tényre, hogy jelenleg is milliárdos nagyságrendűre rúg azon embertársaink száma, akik számára sem a stresszmentes élet, sem a komfortos lakhatási körülmények nem magától értetődő adottságok. Másrészt viszont az ésszerűség keretein belül megfelelően kell bánni az állatokkal.
Jelenleg azonban az a helyzet, hogy a tojás eltűnőfélben és drágulóban, a stressz viszont továbbra is megmaradt. Csak a tyúkok helyett most a drága tojást – és egyéb, tojást tartalmazó élelmiszert – vásárolni kényszerülő embereket sújtja. Ám ez a jelek szerint nem annyira fontos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok