2013. március 04., 21:002013. március 04., 21:00
Geopolitikai helyzete, gazdasági állapota és természeti adottságai egyaránt arra predestinálnák a két országot, hogy – akár más közép-kelet-európai országokkal együtt – szoros szövetségben, folyamatosan egyeztetett politikai és gazdasági fejlesztési stratégia útján kíséreljenek meg helyt állni az Európai Unión belül a térség érdekeiért. Ez mindkét ország polgárainak rövid, közép- és hosszú távú érdeke.
Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy e stratégiai együttműködés megvalósítása a két ország között feszülő történelmi ellentétek miatt nem könnyű. Az ugyan egyetlen, komolyan vehető politikai erő részéről sem merülhet ma fel, hogy területi követeléseket fogalmazzon meg, ugyanakkor a két ország viszonyának rendezéséhez elengedhetetlen, hogy a Romániában élő magyar közösség számára biztosítsák mindazon jogokat, amelyek megmaradásához szükségesek. Ez elsősorban a mindenkori bukaresti kormány feladata, és az első lépés természetesen az kell hogy legyen, hogy a román politikum számára a távlati cél ne az legyen, hogy a magyar közösség felszámoldódjék.
Ha a budapesti kormány azt vallja, hogy a határokon túl élő magyarok milliói révén erősebb az összmagyarság, akkor a magyar–román stratégiai partnerség alapfeltétele, hogy a romániai magyarok jogai biztosítva legyenek, és jól érezzék magukat szülőföldjükön. Ez ugyanolyan nemzeti érdek Románia számára is: a romániai magyarok csakis akkor ellenségei a román államnak, ha az is ellenségnek tekinti őket.
A jelenlegi, mesterségesen gerjesztett feszültségben az átlagosnál is nehezebb közös nevezőre jutnia a két külügyminiszternek. Kérdés, képes lesz-e Titus Corlăţean és a román kormány valaha is felfogni és elfogdani, hogy a romániai magyar közösség és a budapesti kormány ellen hadakozva ők maguk ártanak a legtöbbet Románia nemzeti érdekeinek. Hogy egymás ellen viaskodva mindkét nemzet csak még kiszolgáltatottabbá válik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok