2012. március 16., 10:022012. március 16., 10:02
Az ügy nagy riadalmat keltett, mivel a faluban még senki sem találkozott magyarral. Igaz, az öreg Mitică bá megjegyezte, hogy fiatalkorában a katonaságnál látott egyet, de gyorsan leintették, mert egyrészt már leltári száma is van a kocsmában, másrészt meg nemrég azzal híresztelte tele a falut, hogy hajnalban, amikor hazafelé támolygott az ivóból, egy fényességes égi jármű szállt le előtte a földúton, amiből egy zöldes színű, csápos lény társaságában Barack Obama és Dan Diaconescu szállt ki, és megkérdezték tőle, merre van a legközelebbi amerikai katonai támaszpont.
A falubeliek elkezdték hát keresni a magyarokat, bár senki sem tudta, hogyan néznek ki. A lényeg, hogy lenniük kell: a tavalyi népszámlálási adatok feketén-fehéren kimutatták, hogy a településen pontosan 74 él belőlük. A bukaresti bulvárhírtévék tudósításai alapján valahogy úgy nézhetnek ki, mint a sátán, csak amellett, hogy patájuk van meg szarvuk, nem átallnak az édes, román szent hazában magyar egyetemet követelni maguknak. Úgyhogy gyorsan meg kell találni őket, mert jól néznének ki, ha a faluban a magyarok egyszer csak egyetemet kezdenének követelni, amikor az iskola rendbetételére sincs pénz. Aztán végül abbahagyhatták a magyarok keresését, mivel kiderült, hogy nincsenek is.
A népszámlálóbiztos ugyanis az összesítéskor összecserélt két kódot, ami azt eredményezte, hogy néhány cigányból hivatalosan magyar lett. Ami bárkivel megtörténhet, elvégre a biztos ezernyi más gondja mellett, másodállásban vállalta el a nép számlálását, így örüljünk, hogy csak magyarokat költöztetett Dél-Romániába. Hiszen felbukkanhatott volna néhány tucat kun, besenyő, sőt egy különösen nehéz nap után akár asszírok vagy babilóniaiak is megjelenhettek volna a falu lakosai között, aztán a helybéliek törhették volna a fejüket, hogy most akkor meg kell tanulniuk Hammurábi törvényeit, vagy sem, ha nem akarják, hogy kikössék vagy megkorbácsolják őket.
Amúgy ha már fölmerült a Dél-Romániában megjelent álmagyarok ügye, talán tanulságos lenne azt is kideríteni, hogy például az erdélyi és partiumi településeken hány oltyán vagy moldvai él. Igaz, egyrészt a fenti példa alapján a fene sem bízik már a népszámlálás eredményeiben, másrészt meg az ilyesmit jobb nem firtatni. Még a végén kiderül, hogy itt sem ők az utólag felbukkant jövevények, hanem – akárcsak Crângun – a magyarok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok