Siker Bukarestben

Magyarország és Románia sok hullámvölgyet, de néha sikeres időszakokat is hozó viszonya mindig hálás téma az ellentétben érdekelt politikusok, publicisták számára. Könnyen bele lehet kötni egy félmondatba, odavetett kijelentésbe, jó nagy lufielefántot lehet fújni a bolhányi megjegyzésből. Az igazi csemegék a történelmet érintő kijelentések, melyek mentén a lelkes hírfogyasztók kétszázötvenedszer is hevesen tudnak Erdélyezni, „ki volt itt először” típusú vetélkedőt nyitni, bozgorozni és bocskorosozni. Az öngerjesztő hangulatkeltés kövér politikai óriás gombóccá dagad, s gyorsan sikerül egy pár hónapos válságot gerjeszteni a két ország között.

A ritka kivételeket azok a megbeszélések jelentik, amikor valóban fontos, mindannyiunkat érintő konkrét eredmények születnek. Ide sorolhatók Szijjártó Péter külügyminiszter keddi, bukaresti tárgyalásai.

Sem Magyarországon, sem Romániában nincs ma száz százalékos garancia arra, hogy az elkövetkező években gázkorlátozás nélkül tud működni a gazdaság. Miután nem létezik olyan szerződés, amely biztosítaná Putyin rábólintását a megfelelő mennyiségű gáz exportjára, az európai uniós szankciók önsanyargató hatása pedig mára ténykérdéssé vált, soha nem látott mértékig értékelődtek fel a szomszédos államok közös megoldásai.

Miután nemrég Görögország megoldotta a BRUA gázvezetéknek a TAP vezetékre történő csatlakoztatását, azeri gáz érkezhet a Kaszpi-tengerből Romániába és Magyarországra is. A két országot összekötő vezeték kapacitásának növelése közös biztonságot jelent, hiszen a kis százalékban ugyan, de közvetett cégek révén ugyancsak orosz gázra szoruló Romániának is fontos, hogy rendkívüli helyzetben Magyarország irányából az eddiginél több importgázhoz juthat.

Görögország egy cseppfolyósított gázterminált is épít Alexandrúpoli kikötőjénél, amely a jövőben további földgázzal látná el az új, görög–bolgár gázvezetéket. Románia és Magyarország – még néhány uniós tagországgal együtt – sikeresen lobbizott azért, hogy a nukleáris energiát továbbra is egy fenntartható, tiszta, biztonságos energia-előállítási módnak tartsa Brüsszel. Magyarország számára létfontosságú a paksi atomerőmű működéséhez szükséges nukleáris fűtőelemek biztonságos szállítása Oroszországból. Ukrajna helyett Bulgárián és Románián keresztül vezethet az új útvonal.

A jelenlegi háborús helyzetben az energiabiztonság érdekében természetes a magyar–román együttműködés? Nem, nem az. Hogy mégis működik, értékelendő eredmény. Ha úgy tetszik, közös diplomáciai siker.