2010. november 12., 11:262010. november 12., 11:26
A rossz tapasztalatok már megvannak, hiszen a két ország uniós csatlakozása óta több százezres nagyságrendben árasztották el Nyugat-Európát a Romániából és Bulgáriából érkezett, nagyrészt roma szármzású polgárok, akiknek egy része nem csupán szociális, de gyakran bűnügyi problémát is jelent a hatóságok számára. Így aztán szinte természetes a francia Európa-ügyi államtitkár kijelentése, miszerint a két ország schengeni csatlakozásáról mindaddig nem kellene dönteni, amíg el nem készül a felkészültségük mértékére vonatkozó jelentés.
Csakhogy mindez már amolyan eső után köpönyeg hozzáállásnak tűnik: az Európai Unió annak issza (és egy ideig még fogja inni) a levét, hogy alig vagy egyáltalán nem felkészült államokat vett fel a tagok sorába. Egyelőre mind Románia, mind Bulgária számára leküzdhetetlen gondot jelent a cigány közösség integrálása, így ezt a problémát a régebbi tagállamokba „exportálták”, amiből viszont azok köszönik szépen, de egyre kevésbé kérnek. Persze Franciaországban belpolitikai érdekek is indokolják a hirtelen szigort – a kormányzó UMP és Nicolas Sarkozy is választási kampánya előjátékának tekinti az ügyet, és borítékolható, hogy miután a polgárok fogadókésznek mutatkoztak a téma iránt, az igazi választási kampánynak is része lesz majd – , ám ez még nem jelenti azt, hogy amúgy a probléma nem létezik.
Márpedig a jelek szerint a régi tagállamok közül néhány azt követően, hogy Románia egyszer már visszaélt az Unió bizalmával, nem szeretne újabb biankó csekket kiállítani azzal, hogy a felkészültsége bizonyítása előtt fölveszi a schengeni övezetbe. Persze a csatlakozás politikai döntés is lesz – ám épp Románia legfőbb érdeke, hogy ne kegyelemből vagy holmi lobbikampány nyomán váljék a schengeni övezet részévé. Ebben az esetben ugyanis a problémák megoldása tovább odázódna, az ország pedig maradna az, aminek ma is sokan tekintik: az Unió fekete báránya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok