2010. szeptember 02., 10:182010. szeptember 02., 10:18
Vezetésével azonban három százalékról öt százalékra emelték a választási küszöböt, ez pedig éppen a parasztpárt számára bizonyult magasnak. A zsebpárttá zsugorodott jobboldali politikai csapatnak azóta sem sikerült talpra állnia; csak Temesváron van még jelen a helyi politikában.
Ha megpróbáljuk felidézni a parasztpárt vezette kormányzás történetét, az juthat eszünkbe, hogy olyan színtelen, vízió nélküli ember ülhetett a miniszterelnöki székben, mint Radu Vasile volt, kormányzása idején fejetlenség uralkodott a közigazgatásban, hanyatlott a gazdaság. A Parasztpárt még arra sem volt képes, hogy a saját pártérdekeit felismerje. Erre utal legalábbis a tény, hogy önmagát ütötte ki a küszöbemeléssel.
Talán nem elrugaszkodott megállapítás, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PDL) ma a Parasztpárt nyomdokain halad. Egy ötletszegény, vízió nélküli, egyszer már megbuktatott miniszterelnök fogja görcsösen a kormányrudat, csapata nap mint nap bizonyítja, hogy képtelen az ország ügyeinek az intézésére, a gazdaság az összeomlás határán. Míg Európa többi országában kezdenek fellélegezni az emberek a gazdasági válság után, itt a többség egyre rosszabbul él.
A hatalomhoz való görcsös ragaszkodás pedig azt is jelzi, hogy a PDL saját, hosszabb távú érdekeit sem képes felismerni. Rég be kellett volna ugyanis látnia, hogy minél tovább kormányoz a mostani körülmények között, a mostani stílusban, annál többen fordulnak el tőle. Neki is az lenne tehát az érdeke, hogy tartsanak előrehozott választásokat. Mert a most mérhető tizenegynéhány százalékos támogatás is több, mint amennyire a ciklus végén számíthat. Ha végigvonszolja mandátumát, az is csoda lesz, ha átlépi a választási küszöböt.
Első államfői mandátuma elnyerésekor Traian Băsescu a Parasztpárt kudarcára utalva kijelentette, a jobboldalnak nem szabad még egyszer kiábrándítania az országot. Mégis sikerült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok