JEGYZET – A magyarok rossz románok. Ezt a brit tudósokhoz méltó felfedezést egy román publicista, Eugen Tănăsescu – aki egyben ortodox pap – tette annak kapcsán, hogy a magyarok távol maradtak a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából szervezett rendezvényektől.
2014. december 06., 19:342014. december 06., 19:34
Nem tapsolták lelkesen a városok központjában vonuló román katonai egységeket, nem ordították teli torokból a román himnuszt, nem vetettek be közelharcfogásokat annak érdekében, hogy soron kívül kaphassanak az ünneplő tömeg odacsalogatására ingyen osztogatott csülkös babból, és ami a legnagyobb bűn: nem tűzték ki a román zászlót. Mi több, voltak, akik ehelyett fekete gyászlobogót tűztek ki helyette.
A nemzeti érzülettől megrészegült pópában emiatt olyannyira fölnyihhant a düh, hogy mindazok román állampolgárságának megvonását kérte, akik nem tisztelik kellőképpen a román nemzeti jelképeket – köztük a nemzeti ünnepet.
Mármost ezúton jegyezném meg, hogy egyébként szerintem sem volt a legjobb ötlet a gyászlobogók kitűzése – mi sem szeretjük, ha március 15-én soviniszta román provokátorok vonulgatnak keresztül-kasul az erdélyi városokban, legyilkosozva nemzeti hőseinket.
Másrészt viszont adózzunk megbecsüléssel a lánglelkű egyházfi előtt, aki mégiscsak bizonyságot tett arról, hogy Isten jámbor, modern szellemiségű szolgája, elvégre csupán állampolgárságtól való megfosztást javasolt, nem korbácsolást, vagyonelkobzást, esetleg a település főterén ünnepélyes keretek között megszervezett, román néptáncbetétekkel és hazafias dalokkal fűszerezett esztrádműsor keretében megejtett kerékbetörést és felnégyelést.
Mindazonáltal mégiscsak megjegyeznénk, hogy a helyében mi elgondolkodtunk volna egy kicsit azon, miért van az, hogy a magyarok számára ennyire taszító ez a nagy román ünnep. Esetleg a krisztusi szeretet jegyében megkísérelhetne eljutni a magyarok közé, és megtudakolni, miért érzik úgy, hogy a román állam őket nem tekinti egyenrangú polgárnak, hogy számukra december elseje a megszegett román ígéretekről és a magyarok kirekesztéséről szól, és ennek nyomán miért nem tudnak jó szívvel együtt ünnepelni a románokkal.
De hát az Úr szolgája ezt a jelek szerint méltatlannak tartja magához. Ehelyett inkább ítélkezik, gyűlölködésre uszít és megbélyegez. És minden bizonnyal sokkal jobb kereszténynek, jobb embernek, jobb honpolgárnak és hazafinak tartja magát a renitens magyaroknál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!