2010. október 08., 11:242010. október 08., 11:24
De milyent? Azzal ugyanis, hogy a cigány közösség és a bűnözés közé egyenlőségjelet tesz, Năstase nem kevesebbet hirdet, mint a kollektív bűnösség elvét, és értelemszerűen az illető közösség egészére kivetendő intézkedés szükséges voltát.
Megtetézve azzal, hogy egy másik közösség, a magyarság méltóságát is súlyosan sértve az etnikai arányok erőszakos megváltoztatását látná üdvözítő megoldásként. Közérthetőbben: csak Hargita megyét emlegetve voltaképpen a székelyföldi magyar tömb bomlasztásának, értelemszerűen beolvasztásának a gondolatát támogatja. Ilyen és ehhez hasonló, a gyakorlatban is érvényre juttatott okfejtést ismerünk már a történelemből; elég, ha csak a zsidók és a cigányok második világháborús kálváriáját, a volt Szovjetunió területén végrehajtott etnikai alapú deportálásokat, népességmozgatásokat vagy például német és magyar nemzetiségűeknek a volt Csehszlovákia területéről történt tömeges kitelepítését és jogfosztását említjük.
És például azt a sztálini és benesi elvet, miszerint a magyar nemzet kollektíven bűnös, s amelynek eredményeként magyarok százezrei kerültek lágerbe. De szólhatunk azokról a sztálini népességmozgatásokról is, amelyek révén a szovjet hatóságok besszarábiai románok tömeges ki- , illetve oroszok és ukránok tömeges betelepítésével változtatták meg jelentősen Moldva Pruton túli részének etnikai arányait.
Ezen az úton jár Năstase, aki pont olyan cégére Romániának, mint az akarva-akaratlanul a társadalom peremén élő, és a soraiban található bűnözők miatt kollektíven megbélyegzett cigányok. És mint a szintén pejoratívan cigányozó Traian Băsescu államfő, Călin Popescu-Tăriceanu volt, liberális (!) kormányfő és a romák számára büntetőszázadok létrehozásán gondolkodó egykori külügyér, Adrian Cioroianu. Valamennyit a diszkriminációellenes hatóságok figyelmébe ajánlom. Megkülönböztetés nélkül. Mint törvény és jóérzés néven nevezett szegőit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok