Balogh Levente

2019. február 12., 09:07

Románia világpolitikai „jelentősége”

Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha kijelentjük: amikor a román illetékesek arról álmodoztak, hogy Románia a világpolitika homlokterébe kerüljön, nem feltétlenül azt szerették volna, hogy ez az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai és geopolitikai vetélkedésben való érintettsége miatt történjen meg.

Azt már megszokhattuk, hogy Bukarestben mindig nagy riadalom támad, amikor Moszkvában a közép- és kelet-európai térség kerül szóba. Ezért is ragaszkodnak a mindenkori román kormányok és államfők körömszakadtáig az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai katonai együttműködéshez, amelyet hangsúlyosan az Európai Unión belüli együttműködés elé sorolnak az ország külpolitikai prioritásainak felvázolásakor. És ennek köszönhetően bólintottak rá azonnal, hogy az Egyesült Államok – hivatalosan a NATO égisze alatt – Európában kiépített rakétavédelmi rendszerének elemeként elfogórakétákat telepítsen a dél-romániai Deveselu katonai támaszpontjára.

Miközben a román politikusok nem győzték a mellüket döngetni, milyen jelentős tény ez, ami fölhelyezi az országot a világtérképre, most megtapasztalhatják a hátulütőket is, amikor Moszkva immár hivatalosan is felkérte Washingtont, számolja fel a Romániába telepített kilövőállásait. Azok ugyanis az orosz álláspont szerint sértik a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről szóló (INF) szerződést, mivel nem csupán védekező jellegű létesítmények: az oroszok azt állítják, elfogórakéták mellett Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak. Bukarest most ugyan az eddigi amerikai és NATO-álláspontot ismételve leszögezte, hogy a deveselui létesítmény igenis csupán a Közel-Keletről indítandó rakétatámadások elleni védekezést szolgálja, de azért a román illetékesek riadtan tekintgetnek Washington felé.

A történet persze már korábban kezdődött, hiszen Washington és Moszkva épp a napokban függesztette fel az 1988 óta hatályos INF-szerződést, miután az Egyesült Államok már évek óta azzal vádolja Oroszországot, hogy megsérti a megállapodást, amikor 500 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket birtokol, amelyek szinte Európa teljes területét elérhetik.

Erre válaszolt Moszkva azzal, hogy többek között a deveselui létesítmény is sérti az INF-et, ezért – kommunikációs trükként, amellyel a saját kompromisszumkészségét és „békeszeretetét” próbálja sugallni – a szerződés megmentése érdekében a rakétakilövő állások felszámolását kérte.

A mostani, Romániát is érintő orosz–amerikai vita újabb jele annak, hogy miközben Washington a fegyverkezés felpörgetése révén kívánja megszilárdítani vezető pozícióját a világban, Moszkva egyre kevésbé éri be az 1990 utáni status quoval, amelynek értelmében kiszorult a világpolitika irányításából. Az egymásnak feszülés Washington és Moszkva között nem csupán ezen a „fronton” zajlik, hanem Venezuelában is, amely előbb Hugo Chávez, majd José Maduro szocialista elnökök uralma alatt kikerült az Egyesült Államok befolyása alól, és Moszkva uszályába került. Az ott zajló szembenállás tétje az, hogy Moszkva meg tudja-e őrizni befolyását abban az országban, amelybe hatalmas összegeket fektetett a kőolaj- és a fegyveripar terén, vagy az Egyesült Államok és a nyugati világ jelentős része által támogatott Juan Guaidó és köre kerekedik felül. Az INF-szerződés Egyesült Államok általi megsértésének Romániát is érintő vádja többek között azt szolgálhatja, hogy Moszkva nyomás alá helyezze Washingtont, így próbálva meg megosztani az energiáit a venezuelai szerepvállalás és a szövetségesek védelme között.

Eközben az amerikai külügyminiszter azért lobbizik többek között Budapesten, Pozsonyban és Varsóban, hogy szorosabbra fűzze a viszonyt a térség országaival, és elejét vegye az orosz befolyás növekedésének. A saját érdekeiket követő nagyhatalmak egymásnak feszülése újabb, Európát is érintő fejezetének végkimenetelét természetesen nagyon nehéz megjósolni. De következtetésként ismét megállapíthatjuk: az Egyesült Államok „gyámkodását” is jelentő NATO-védőernyő mellett egyre sürgetőbb a közös és ütőképes európai véderő létrehozása.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2019. február 11., hétfő

A mi szélhámosaink

Bár a kritikusok nem sorolják Steven Spielberg legütősebb alkotásai közé, a háromszoros Oscar-díjas amerikai filmrendező Kapj el, ha tudsz című életrajzi filmje ettől függetlenül roppant élvezetes és tanulságos. Szakzsargonnal élve: odaragasztja a nézőt a fotelhez.

Balogh Levente 2019. február 08., péntek

Amikor a magyarellenes hóhért akasztják

Kicsiny, de nem elhanyagolható sikert könyvelhetünk el az utóbbi több mint egy évtized egyik legeltökéltebb magyarellenes buzgómócsingjával szemben.

Pataky István 2019. február 07., csütörtök

Kövesivel üzennek

Nagy tételben fogadnék arra, hogy Laura Codruța Kövesi kerül az európai ügyészség élére. Adott egy kemény kelet-európai nő, aki egy olyan országban vállalta a korrupcióellenes ügyészség vezetését, ahol a megvesztegetésekkel harcba szállni igazi lehetetlen küldetés.

Bálint Eszter 2019. február 06., szerda

„Nem szabhattunk feltételt a pápalátogatásnak” – Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az apostoli körútról és előzményeiről

Ferenc pápa erdélyi látogatásáról várhatóan húsvét előtt tudunk meg konkrét részleteket – mondta el a Krónikának Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki szerint az előkészületek zajlanak, ám a szentatya biztonsága érdekében ezek az információk nem publikusak. 

Kiss Judit 2019. február 06., szerda

Biztató közelkép

Ha valaki madártávlatból szemléli Erdély épített örökségét, óhatatlanul eluralkodhat rajta a borúlátás, hiszen se szeri, se száma a romos állapotban leledző, több száz éves kastélyoknak, kúriáknak, patinás műemlék épületeknek.

Balogh Levente 2019. február 05., kedd

Dragnea, a SRI-szelídítő

Nagyon úgy tűnik, hogy Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke komolyan gondolja a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elleni háborút. 

Rostás Szabolcs 2019. február 04., hétfő

Mélyrománok magyarfóbiája

Nehéz eldönteni, sírjon avagy nevessen az ember az Orbán Viktor miniszterelnök pápafogadással egybekötött csíksomlyói látogatását vizionáló, és emiatt keservesen óbégató mélyromán hisztériakeltés hallatán.

Ábrám Zoltán 2019. február 03., vasárnap

Példaként szolgálhat a magyar csoda – Vizi E. Szilveszter akadémikus székely őseiről, a MOGYE-ügyről, a szellemi tőke áldásairól

Teljesen érthetetlen és az európai kultúrától idegen magatartás, hogy még mindig nem valósult meg a magyar kar a marosvásárhelyi orvosi egyetemen – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, professzor.

Balogh Levente 2019. február 01., péntek

A diszkrimináció zászlóvivői

Több mint egy hónap telt el azóta, hogy Nagyváradon egy lány megpróbálta felgyújtani a főtéri Fekete Sas Palota passzázsában található RMDSZ-székház bejárata fölé kihelyezett magyar zászlót. A rendőrség azóta is csak annyit hajlandó közölni, hogy zajlik a nyomozás az ügyben.

Pataky István 2019. január 31., csütörtök

Magyar diákok a román bástyában

Úgy fog elillanni az erdélyi közéletből a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye, mint koszos hófolt a téli felmelegedéskor. 

Vélemény
Rostás Szabolcs: A mi szélhámosaink

Bár a kritikusok nem sorolják Steven Spielberg legütősebb alkotásai közé, a háromszoros Oscar-díjas ...

Balogh Levente: Amikor a magyarellenes hóhért akasztják

Kicsiny, de nem elhanyagolható sikert könyvelhetünk el az utóbbi több mint egy évtized egyik legeltökéltebb ...

Pataky István: Kövesivel üzennek

Nagy tételben fogadnék arra, hogy Laura Codruța Kövesi kerül az európai ügyészség élére. ...

Hallgassa online rádióinkat