Balogh Levente

2019. február 12., 09:07

Románia világpolitikai „jelentősége”

Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha kijelentjük: amikor a román illetékesek arról álmodoztak, hogy Románia a világpolitika homlokterébe kerüljön, nem feltétlenül azt szerették volna, hogy ez az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai és geopolitikai vetélkedésben való érintettsége miatt történjen meg.

Azt már megszokhattuk, hogy Bukarestben mindig nagy riadalom támad, amikor Moszkvában a közép- és kelet-európai térség kerül szóba. Ezért is ragaszkodnak a mindenkori román kormányok és államfők körömszakadtáig az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai katonai együttműködéshez, amelyet hangsúlyosan az Európai Unión belüli együttműködés elé sorolnak az ország külpolitikai prioritásainak felvázolásakor. És ennek köszönhetően bólintottak rá azonnal, hogy az Egyesült Államok – hivatalosan a NATO égisze alatt – Európában kiépített rakétavédelmi rendszerének elemeként elfogórakétákat telepítsen a dél-romániai Deveselu katonai támaszpontjára.

Miközben a román politikusok nem győzték a mellüket döngetni, milyen jelentős tény ez, ami fölhelyezi az országot a világtérképre, most megtapasztalhatják a hátulütőket is, amikor Moszkva immár hivatalosan is felkérte Washingtont, számolja fel a Romániába telepített kilövőállásait. Azok ugyanis az orosz álláspont szerint sértik a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről szóló (INF) szerződést, mivel nem csupán védekező jellegű létesítmények: az oroszok azt állítják, elfogórakéták mellett Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak. Bukarest most ugyan az eddigi amerikai és NATO-álláspontot ismételve leszögezte, hogy a deveselui létesítmény igenis csupán a Közel-Keletről indítandó rakétatámadások elleni védekezést szolgálja, de azért a román illetékesek riadtan tekintgetnek Washington felé.

A történet persze már korábban kezdődött, hiszen Washington és Moszkva épp a napokban függesztette fel az 1988 óta hatályos INF-szerződést, miután az Egyesült Államok már évek óta azzal vádolja Oroszországot, hogy megsérti a megállapodást, amikor 500 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket birtokol, amelyek szinte Európa teljes területét elérhetik.

Erre válaszolt Moszkva azzal, hogy többek között a deveselui létesítmény is sérti az INF-et, ezért – kommunikációs trükként, amellyel a saját kompromisszumkészségét és „békeszeretetét” próbálja sugallni – a szerződés megmentése érdekében a rakétakilövő állások felszámolását kérte.

A mostani, Romániát is érintő orosz–amerikai vita újabb jele annak, hogy miközben Washington a fegyverkezés felpörgetése révén kívánja megszilárdítani vezető pozícióját a világban, Moszkva egyre kevésbé éri be az 1990 utáni status quoval, amelynek értelmében kiszorult a világpolitika irányításából. Az egymásnak feszülés Washington és Moszkva között nem csupán ezen a „fronton” zajlik, hanem Venezuelában is, amely előbb Hugo Chávez, majd José Maduro szocialista elnökök uralma alatt kikerült az Egyesült Államok befolyása alól, és Moszkva uszályába került. Az ott zajló szembenállás tétje az, hogy Moszkva meg tudja-e őrizni befolyását abban az országban, amelybe hatalmas összegeket fektetett a kőolaj- és a fegyveripar terén, vagy az Egyesült Államok és a nyugati világ jelentős része által támogatott Juan Guaidó és köre kerekedik felül. Az INF-szerződés Egyesült Államok általi megsértésének Romániát is érintő vádja többek között azt szolgálhatja, hogy Moszkva nyomás alá helyezze Washingtont, így próbálva meg megosztani az energiáit a venezuelai szerepvállalás és a szövetségesek védelme között.

Eközben az amerikai külügyminiszter azért lobbizik többek között Budapesten, Pozsonyban és Varsóban, hogy szorosabbra fűzze a viszonyt a térség országaival, és elejét vegye az orosz befolyás növekedésének. A saját érdekeiket követő nagyhatalmak egymásnak feszülése újabb, Európát is érintő fejezetének végkimenetelét természetesen nagyon nehéz megjósolni. De következtetésként ismét megállapíthatjuk: az Egyesült Államok „gyámkodását” is jelentő NATO-védőernyő mellett egyre sürgetőbb a közös és ütőképes európai véderő létrehozása.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Vélemény
Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Makkay József: Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat