HIRDETÉS

Balogh Levente

2019. január 04., 20:20

Románia az elnök

Összetartás az uniós tagállamok között, a megosztottság csökkentése, a megkülönböztetés felszámolása, a versenyképesség megőrzése, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc, innováció, a demokrácia és az emberi jogok védelme – csupa hangzatos és mindenki számára vállalható tétel olvasható a január elsején kezdődött román uniós elnökség célkitűzései között.

A gond csak az, hogy mindezek megvalósítására nem sok esély mutatkozik. És nem csupán azért, mert az uniós elnökség csupán röpke hat hónapig tart. Hanem azért, mert a román elnökség kulcsfontosságú időszakra esik: májusban esedékesek az európai parlamenti választások, amelyeknek rég volt – ha volt egyál­talán – akkora tétjük, mint idén.

Az még a „kisebb” jelentőségű gondok közé tartozik, hogy addigra – legalábbis jelen állás szerint – Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, és ma nemhogy Bukarestben, de Londonban és Brüsszelben – illetve a többi jelentős uniós ország fővárosában – sem tudják pontosan, hogy ezt hogyan fogják levezényelni úgy, hogy minden érintettnek a lehető legkisebb kárt okozza. (Már eltekintve azon politikusoktól, akik büntetni kívánják a briteket, amiért úgy döntöttek, elhagyják az Uniót, mert nem szeretnék azt, hogy részesei legyenek annak, amint egyesek minden ellenkezés dacára is meg kívánják valósítani a föderáció utópiájára vonatkozó fantáziáikat).

Az uniós választás az EU-t a szuverén tagállamok laza, elsősorban gazdasági és kulturális, illetve védelmi, és a lehető legminimálisabb mértékben politikai szövetségeként megőrizni kívánó erők, és az Uniót egyre inkább a jelenleginél központosítottabb, szövetségi jellegű állammá alakítani kívánó erők között dől majd el.

Az, hogy a román elnökség éppen erre az időszakra esik, több okból sem látszik jónak arra nézvést, hogy minimalizálja az ellentéteket. Elsősorban azért, mert maguk az ország vezetői sem tudják, hogy pontosan mit is akarnak az EU-tól. A kormányoldal képviselői gyakorlatilag páriának számítanak az uniós intézmények vezetői számára, az ország befolyása pedig minimális az EU-n belül. Ehhez nagymértékben hozzájárultak az igazságügy átalakítására irányuló törekvések, amelyek kapcsán a kormányoldal nem igazán volt képes hitelt érdemlően cáfolni azokat a vádakat, miszerint azok elsődleges célja nem az egyébként létező ügyészi visszaélések visszaszorítása, hanem a korrupcióellenes küzdelem intenzitásának csökkentése.  Ennek nyomán a kormányoldal sem nyilatkozik túlzottan barátságosan az uniós intézményekről, így a légkör enyhén szólva is fagyos Brüsszel és Bukarest között.

Eközben Klaus Johannis államfő amolyan popsztárnak minősül Brüsszelben és a nyugati uniós tagállamok kancelláriáin, aki egyetlen alkalmat sem szalaszt el arra, hogy felmondva az eurokraták leckéjét, konkrétumok nélkül európai elkötelezettségét és a tagállamok közötti viszony szorosabbra fűzésének fontosságát hangoztassa, egyben a bukaresti kabinetet ostorozza. Ilyen körülmények között nehezen elképzelhető, hogyan tudná éppen Románia közelíteni az ellentétes európai táborok álláspontját.

Mindezt jól illusztrálja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata, amely a legkevésbé sem hízelgő a román kormány számára. Juncker porba döngölte a bukaresti vezetőket, kételyeit hangoztatva azzal kapcsolatosan, hogy Románia felkészült-e egyáltalán az EU elnökségére.

A kontextus alapján kijelenthető: még ha Juncker bírálata bizonyos tekintetben nem is nélkülözi a valóságalapot, az már az EP-választási kampány részét képezi. Az EB idén távozó, legalábbis papíron a kereszténydemokrata értékeket valló Néppárthoz tartozó elnöke azáltal, hogy az EU-s intézményekkel szemben álló román kormányt bírálta, egyúttal a szocialista-liberális oldalnak is „beszólt”.

Ennek nyomán félő, hogy a román EU-elnökség a politikai csatározások zajába vész majd, ami igencsak behatárolja az érdemi cselekvés lehetőségét. Ilyen körülmények között az is kérdéses, kihasználhatja-e a magyar közösség az önrendelkezési törekvései európai és világszintű megismertetésére, és ha igen, mennyire azt a tényt, hogy az EU-elnökség idején az átlagosnál jóval nagyobb figyelem összpontosul Romániára. Annyi bizonyos, hogy próbálkozni mindenképpen érdemes.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2018. december 28., péntek

Tájkép „háborús” év előtt

Nem is volt annyira súlyos, mint amire számítottunk – így összegezhető a 2018-as, úgynevezett centenáriumi év.

Rostás Szabolcs 2018. december 27., csütörtök

Ami maradt a centenáriumból

Hogy a bőség zavara, avagy a történelmi léptékű momentumok hiánya okozza-e, de nehéz rangsort felállítani az idei évben a romániai társadalom, ezen belül pedig a magyar közösség szempontjából lényeges történések tekintetében.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. december 21., péntek

Maradnak az elfuserált Robin Hoodok

Idén is szomorúan kuporoghatnak a karácsonyfa mellett a román ellenzék politikusai, miután ezúttal sem hozott nekik karácsonyra kormányváltást a Jézuska.

Pataky István 2018. december 20., csütörtök

Túlórázó magyar ellenzék

Napok óta tüntetnek Magyarországon. A túlórákat szabályozó „rabszolgatörvény” ellen demonstráló tömeg a vasárnapi, parlament előtti tüntetésen volt a legnagyobb, akkor talán elérte a tízezret a tiltakozók száma. Ennyit a lényegről. 

HIRDETÉS
Páva Adorján 2018. december 19., szerda

Felnőni a „hülyegyerekekhez”

Egyre több vizsgaeredményből, felmérésből, statisztikából, százalékarányból olvasható ki, hogy a fiatalok jelentős része gyakorlatilag hülye.

2018. december 18., kedd

A szovjet tankerőszaktól az uniós bankerőszakig: Kozma Zsolt teológus a migrációról, Európa sorsáról, a nemzeti érzésekről

A balliberálisok pasztellképet festenek, amelyben a tárgyak, alakok körvonalai egymásba mosódnak, míg a konzervatívok Európája olyan mozaikokból álló kép, amelyben a tagok megőrzik színüket, alakjukat, s ezzel gazdagítják a nagy európai ikonképet.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. december 18., kedd

Kampánypótcselekvők

Még el sem kezdődött a 2019-es választási év, de máris bizton kijelenthetjük: az európai parlamenti és köztársaságielnök-választással is „súlyosbított” esztendő az érdemi gazdasági és szociális politika rovására menő masszív kampány jegyében telik majd.

Rostás Szabolcs 2018. december 17., hétfő

Tüntetők tévelygése

Sokan igyekeznek összefüggéseket keresni, párhuzamot vonni az elmúlt időszakban Európa több nagyvárosában rendezett utcai tüntetések, valamint a demonstrációkat kísérő hatósági fellépések között.

Balogh Levente 2018. december 14., péntek

Kinek a szövetségese a Nyugati Szövetség?

Előre próbál menekülni a kormány abban a kényszerhelyzetben, amely elé a közös infrastrukturális fejlesztés érdekében létrehozott Nyugati Szövetség megalakulása állította: fejlesztésre fordítható pénzt ígér az önkormányzatoknak.

Makkay József 2018. december 12., szerda

Kiiktatnák a gazdák átverését

Nem mindenki lelkesedik a magyar kormánynak a Székelyföld gazdasági fejlesztését célzó programja iránt, amely első körben az integrátori szerepet ellátó nagyvállalatok támogatását célozza meg beruházásra szánt tetemes összegekkel.

HIRDETÉS
Vélemény
Balogh Levente: Tájkép „háborús” év előtt

Nem is volt annyira súlyos, mint amire számítottunk – így összegezhető a 2018-as, úgynevezett centenáriumi ...

Rostás Szabolcs: Ami maradt a centenáriumból

Hogy a bőség zavara, avagy a történelmi léptékű momentumok hiánya okozza-e, de nehéz rangsort felállítani ...

Balogh Levente: Maradnak az elfuserált Robin Hoodok

Idén is szomorúan kuporoghatnak a karácsonyfa mellett a román ellenzék politikusai, miután ezúttal ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS