Balogh Levente

2019. január 04., 20:20

Románia az elnök

Összetartás az uniós tagállamok között, a megosztottság csökkentése, a megkülönböztetés felszámolása, a versenyképesség megőrzése, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc, innováció, a demokrácia és az emberi jogok védelme – csupa hangzatos és mindenki számára vállalható tétel olvasható a január elsején kezdődött román uniós elnökség célkitűzései között.

A gond csak az, hogy mindezek megvalósítására nem sok esély mutatkozik. És nem csupán azért, mert az uniós elnökség csupán röpke hat hónapig tart. Hanem azért, mert a román elnökség kulcsfontosságú időszakra esik: májusban esedékesek az európai parlamenti választások, amelyeknek rég volt – ha volt egyál­talán – akkora tétjük, mint idén.

Az még a „kisebb” jelentőségű gondok közé tartozik, hogy addigra – legalábbis jelen állás szerint – Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, és ma nemhogy Bukarestben, de Londonban és Brüsszelben – illetve a többi jelentős uniós ország fővárosában – sem tudják pontosan, hogy ezt hogyan fogják levezényelni úgy, hogy minden érintettnek a lehető legkisebb kárt okozza. (Már eltekintve azon politikusoktól, akik büntetni kívánják a briteket, amiért úgy döntöttek, elhagyják az Uniót, mert nem szeretnék azt, hogy részesei legyenek annak, amint egyesek minden ellenkezés dacára is meg kívánják valósítani a föderáció utópiájára vonatkozó fantáziáikat).

Az uniós választás az EU-t a szuverén tagállamok laza, elsősorban gazdasági és kulturális, illetve védelmi, és a lehető legminimálisabb mértékben politikai szövetségeként megőrizni kívánó erők, és az Uniót egyre inkább a jelenleginél központosítottabb, szövetségi jellegű állammá alakítani kívánó erők között dől majd el.

Az, hogy a román elnökség éppen erre az időszakra esik, több okból sem látszik jónak arra nézvést, hogy minimalizálja az ellentéteket. Elsősorban azért, mert maguk az ország vezetői sem tudják, hogy pontosan mit is akarnak az EU-tól. A kormányoldal képviselői gyakorlatilag páriának számítanak az uniós intézmények vezetői számára, az ország befolyása pedig minimális az EU-n belül. Ehhez nagymértékben hozzájárultak az igazságügy átalakítására irányuló törekvések, amelyek kapcsán a kormányoldal nem igazán volt képes hitelt érdemlően cáfolni azokat a vádakat, miszerint azok elsődleges célja nem az egyébként létező ügyészi visszaélések visszaszorítása, hanem a korrupcióellenes küzdelem intenzitásának csökkentése.  Ennek nyomán a kormányoldal sem nyilatkozik túlzottan barátságosan az uniós intézményekről, így a légkör enyhén szólva is fagyos Brüsszel és Bukarest között.

Eközben Klaus Johannis államfő amolyan popsztárnak minősül Brüsszelben és a nyugati uniós tagállamok kancelláriáin, aki egyetlen alkalmat sem szalaszt el arra, hogy felmondva az eurokraták leckéjét, konkrétumok nélkül európai elkötelezettségét és a tagállamok közötti viszony szorosabbra fűzésének fontosságát hangoztassa, egyben a bukaresti kabinetet ostorozza. Ilyen körülmények között nehezen elképzelhető, hogyan tudná éppen Románia közelíteni az ellentétes európai táborok álláspontját.

Mindezt jól illusztrálja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata, amely a legkevésbé sem hízelgő a román kormány számára. Juncker porba döngölte a bukaresti vezetőket, kételyeit hangoztatva azzal kapcsolatosan, hogy Románia felkészült-e egyáltalán az EU elnökségére.

A kontextus alapján kijelenthető: még ha Juncker bírálata bizonyos tekintetben nem is nélkülözi a valóságalapot, az már az EP-választási kampány részét képezi. Az EB idén távozó, legalábbis papíron a kereszténydemokrata értékeket valló Néppárthoz tartozó elnöke azáltal, hogy az EU-s intézményekkel szemben álló román kormányt bírálta, egyúttal a szocialista-liberális oldalnak is „beszólt”.

Ennek nyomán félő, hogy a román EU-elnökség a politikai csatározások zajába vész majd, ami igencsak behatárolja az érdemi cselekvés lehetőségét. Ilyen körülmények között az is kérdéses, kihasználhatja-e a magyar közösség az önrendelkezési törekvései európai és világszintű megismertetésére, és ha igen, mennyire azt a tényt, hogy az EU-elnökség idején az átlagosnál jóval nagyobb figyelem összpontosul Romániára. Annyi bizonyos, hogy próbálkozni mindenképpen érdemes.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Vélemény
Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Makkay József: Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális ...

Hallgassa online rádióinkat