JEGYZET – Gyönyörű kampányajándékot kaptak az ország települései, különösen pedig a székelyföldiek Mircea Duşa Hargita megyében képviselői mandátumot szerzett védelmi minisztertől: utcát nevezhetnek el Románia nemzeti ünnepéről.
2014. november 01., 13:282014. november 01., 13:28
Sőt ez nem csupán lehetőségként szerepel: a miniszter által beterjesztett és a parlament által – két, hivatásának magaslatán álló RMDSZ-es honatya asszisztálásával – elfogadott törvény értelmében ugyanis a jövőben kötelező lesz minden egyes településen főútvonalat elnevezni 1918. december elsejéről. Amikor – mint az köztudomású – annyi történt, hogy a magyarországi románok Gyulafehérváron azon óhajuknak adtak hangot, hogy az általuk lakott régiók csatlakozzanak Romániához.
Az esemény szépséghibája, hogy a többi, Erdélyben élő nemzetet nem kérdezték meg, mit szólnak ehhez. Igaz, önrendelkezést ígértek nekik, de hát erről az ígéretről a központosított, vízfejű, Bukarest-centrikus román állam nagyvonalúan megfeledkezett.
A román állam ilyetén nagyvonalúságának megtestesítője Duşa is, aki a törvénnyel egyértelműen azon magyar többségű településeket célozta meg, amelyek nem tartották korrektnek, hogy egy olyan történésről nevezzenek el utcát, amely a magyarok számára egyáltalán nem számít ünnepinek, és amelynek nemzeti ünneppé való kijelölése gyakorlatilag kirekeszti a magyarokat az ország polgárai közül, lévén csak a románok számára pozitív esemény.
A miniszter parttalan jóindulata odáig duzzadt, hogy még az emberek szórakoztatásáról is gondoskodik: a jogszabály ugyanis kötelezővé teszi az önkormányzatok számára az ünnepségek megszervezését is a jeles napon. Függetlenül attól, hogy az önkormányzat, illetve a település polgárainak többsége szerint van mit ünnepelni, vagy nincs.
El tudjuk képzelni, hogy a miniszter most derűs mosollyal az ajkán dől hátra, és magában azt gondolja: jól megmutatta most ezeknek a renitens magyaroknak. Pedig lehet még kreatívabban is folytatni a nevelésüket. A következő lépés az lehetne, ha ugyanilyen alapon azt is kötelezővé tennék, hogy a jövőben minden magyar fölvegye valamelyik román történelmi személyiség nevét.
És ha majd olyan nevek szerepelnek a személyi okmányaikban, mint a Kovács Avram Iancu Béla vagy a Szabó Mihai Viteazul Zsolt, esetleg Tóth Horea, Cloşca és Crişan Szabolcs, akkor érzik majd csak igazán, milyen jóindulatú és befogadó ez a szép román állam.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!